Erre a sorsra juthat a Művészetek Palotája is, amely az első PPP-ben készült magyarországi épület; ezt még az első Orbán-kormány építtette meg. Sőt, az összes PPP-beruházás közül most is ennek jár a második legnagyobb összeg a költségvetésből, egyedül az autópályák drágábbak.
Az államtitkár elmondta: súlyos hibákat találtak ezeknél is, de egyedül az M6-os második, Dunaújváros és Szekszárd közti szakaszánál javasolják a PPP-konstrukció megszüntetését. Az összes PPP-ben épült autópálya kivásárlása 800 milliárd forintba kerülne. Azt nem lehet azonban egyelőre tudni, hogy a többi projekt kivásárlására szánt 200 milliárd forintnak mi lesz a forrása, erről Hegmanné Nemes Sára csupán annyit mondott, hogy úgy haladnak majd, ahogy a költségvetés lehetővé teszi.
A minisztérium mintegy száz projektet vizsgált meg, ezek finanszírozása együttesen évi 120 milliárd forintot vesz el a költségvetésből. A legnagyobb problémát nem a grandiózusabb beruházások jelentik, hanem azok az egyenként kisebb építkezések, amelyeket olyan önkormányzat vállalt fel, amely képtelen volt kigazdálkodni a pénzt saját részének finanszírozására. Ilyen példaként említette az államtitkár Magyaratádot és Göncöt, ahol már a település működési költségeit sem tudta fizetni az önkormányzat, amikor belefogtak egy tanuszoda megépítésébe.
A hasonló sportberuházások vizsgálata áll a legjobban, azt napokon belül befejezhetik, s még a nyár elejéig tárgyalhatnak a szerződések módosításáról. Felülvizsgálták 56 felsőoktatási intézmény campusait, kollégiumait s a szombathelyi és a tiszalöki börtön megépítését is. A berlini Collegium Hungaricum az egyetlen az autópályák mellett, amelynek a szerződését belátható időn belül nem bontanák fel, mivel ennél a német jog az irányadó, s mivel az ottani műszaki viszonyoknak kell megfelelni, német szakembereket is be kell vonni a vizsgálatba.
Rosszul számolnak az autópálya-építő szerint
Az állam nem minden esetben veszi figyelembe, hogy a magánbefektető kötelessége nem csupán megépíteni, hanem a szerződés lejártáig karbantartani és folyamatosan felújítani az autópályákat – mondták el kérdésünkre az egyik, az autópálya-építésben érdekelt vállalatnál. A beruházó feladata, hogy a szerződés lejártakor, két-három évtized múlva, amikor az autópálya az állam tulajdona lesz, teljesen felújítva, az akkori – a mostaninál nyilvánvalóan jóval magasabb szintű – technikai követelményeknek is megfelelve adják át.Ráadásul mivel az addig hátralévő években minden felújítás és karbantartás költsége is őket terheli, a cég véleménye szerint az államnak jobban megéri a beruházás így, mint ha közpénzből kellett volna megépíteni és fejleszteni is. Elmondták azt is: rendkívül szigorú jogi, műszaki és technikai követelményeknek kellett megfelelniük, s korábban az állam és független vizsgálatok is úgy tartották, hogy ez sikerült is.
Ráadásul mivel az addig hátralévő években minden felújítás és karbantartás költsége is őket terheli, a cég véleménye szerint az államnak jobban megéri a beruházás így, mint ha közpénzből kellett volna megépíteni és fejleszteni is. Elmondták azt is: rendkívül szigorú jogi, műszaki és technikai követelményeknek kellett megfelelniük, s korábban az állam és független vizsgálatok is úgy tartották, hogy ez sikerült is. -->
