Nélkülünk kel életre az európaktum
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország adófüggetlenségének megőrzése érdekében nem csatlakozott az EU-csúcson jóváhagyott európluszpaktumhoz, miközben abban számos olyan EU-tagállam is részt vesz, amelyek kifogásolják a társaságiadó-alap harmonizálását.
Az eurózóna adósságválságának megfékezését célzó átfogó gazdasági intézkedéscsomag elfogadásának keretében az EU állam- és kormányfői a pénteken véget ért kétnapos csúcson jóváhagyták a versenyképességi paktumot, amelynek a nevét európluszpaktumra módosították, miután a széles körű gazdaságpolitikai együttműködést célzó kezdeményezéshez a valutaunió tagjain kívül a 10 eurózónán kívüli tagországból hat is csatlakozott. A többek között a nyugdíj- és a bérpolitika, a társaságiadó-rendszer összehangolását célzó kezdeményezésből Nagy-Britannia, Cseh- és Svédország mellett Magyarország sem kér. Orbán Viktor kormányfő az utóbbi hetekben többször is kihangsúlyozta: hazánk nem mond le az adófüggetlenségről, mert Magyarország „nem az adóharmonizációban, hanem az adóversenyben érdekelt”.
Miközben Magyarország a társaságiadó-alap harmonizációjának ellenzése miatt nem csatlakozott a paktumhoz, addig a kezdeményezésben több olyan tagállam (Bulgária, Ciprus, Írország, Litvánia, Málta) is részt vesz, amelyeknek komoly kifogásaik vannak az adólap-harmonizációval szemben. Az EU-ban ugyanis kétféleképpen értelmezik a paktum nyelvezetét. Az egyik tábor szerint a szövegezése elég homályos ahhoz, hogy az valamilyen tényleges kötelezettséget jelentsen majd a benne részt vevő tagországoknak. A másik szerint a célkitűzések konkrét betartását követeli majd meg a paktumot megalkotó Berlin és Párizs a kezdeményezésben részt vevő tagországoktól. Magyarország ez utóbbi álláspontot képviseli. A paktum céljait, beleértve az adóalap-harmonizálást meg fogják valósítani, így hibás az a gondolat, hogy „úgysem lesz a dologból semmi” – mondta Orbán.
„A paktum a tanácsi rendszerben kodifikálódó jogszabályokká válhat” – mondta el a Világgazdaságnak annak szövegezésével kapcsolatban Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója nem érti, hazánk miért nem csatlakozik a paktumhoz, ugyanis „annak a társasági adóra vonatkozó része nem a kulcsok egységesítéséről, hanem csak az adóalap harmonizálásáról szól, amely révén a befektetők össze tudják majd hasonlítani az egyes országok által kínált feltételeket”. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy az eltérő adóalapok miatt akár egy alacsonyabb kulcsot alkalmazó országban jelentősebb a cégek adóterhe, mint a magasabbat használókban. „Populista lépésnek tartom, hogy az adófüggetlenségre hivatkozva kimaradunk az európluszpaktumból” – véli.
Nyolc hazai közgazdász (Bauer Tamás, Békesi László, Csillag István, Mihályi Péter, Muraközy Balázs, Petschnig Mária Zita, Soós Károly Attila és Várhegyi Éva) az EU-csúcs kapcsán kiadott közös közleménye pedig arra szólította fel a kormányt, hogy csatlakozzon az adóalap-harmonizációt tartalmazó paktumhoz. Szerintük ugyanis a készülő uniós megállapodás nem zárja ki az alacsonyabb és a magasabb társaságiadó-kulcsok versenyét.
Meglepetés
Az egyik meglepetés az volt, hogy Magyarország nem csatlakozott az európluszpaktumhoz – írja az EUobserver. Orbán Viktor annak elutasításával átlépte a Rubicont. Magyarország eddig arra törekedett, hogy az „uniós döntéshozatal szívében maradjon”. Most először nem csatlakozik egy új integrációs kezdeményezéshez – írja a portál.
– a széles körű gazdaságpolitikai együttműködést célozza, így a nyugdíj-, a bérpolitika összehangolásával, a társaságiadó-alap harmonizálásával
– csak négy EU-tagállam (köztük hazánk) maradt ki
Az eurózóna mentőmechanizmusa
– az eurózóna jelenlegi mentőalapjának (EFSF) hitelkapacitása 250 milliárd euróról 440 milliárdra bővül, módjáról a júniusi EU-csúcs dönt
– az EFSF-et 2013-tól felváltó állandó stabilitási mechanizmus (ESM) 700 milliárd eurós jegyzett tőkével, ezen belül 500 milliárdos hitelkerettel rendelkezik majd
A gazdasági kormányzás reformja
– jóváhagyták a tagállamok közös álláspontját az ezt célzó jogszabálycsomagra
– a többek között a tagállami költségvetések megerősített felügyeletét, a túlzottdeficit-eljárás szigorítását célzó hat jogszabálytervezet előrevitelének ügye a magyar elnökség kiemelt prioritása -->
