Vége az üzleti titkoknak?
Jövő tavasztól lehetnek egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben – döntött tegnap az Országgyűlés. Az adatvédelmet szigorító kisebb módosításokkal elfogadták azt a javaslatot, amely alapján az állami ellenőrzés kiterjedhet a magánpénztárak üzleti titkaira is.
Visszamenőleg is vizsgálhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magánnyugdíjpénztárak adatait – az Országgyűlés hétfő délután fogadta el Selmeczi Gabriella és Mátrai Márta erről szóló törvényjavaslatát. A törvény indoklása szerint ez biztosítaná, hogy aki átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, az láthassa, korábbi pénztára jól gazdálkodott-e.
Az eredeti elképzelésekhez képest több ponton is változott a törvény a benyújtása óta. A gazdasági bizottság javaslatára került be a végleges szövegbe az, hogy idén december és 2012 márciusa közt személyre szabottan át kell adni az államnak az átlépők adatait, hogy létrehozhassák az egyéni számlás társadalombiztosítási rendszert. Egy fideszes módosító indítvánnyal pedig szigorították az adatvédelmi rendelkezéseket, a Kehi így nem használhatja fel az adatokat más célra, ha az ellenőrzés már lezárult.
Azt a kormánypárti képviselők is elismerték a törvény korábbi vitáiban, hogy az egyéni számlavezetés nem jelent automatikusan garanciát arra, hogy a nyugdíj kiszámításakor az ott szereplő összeget fogják kiutalni, az csupán egy iránymutató adat lesz. Rogán Antal a gazdasági bizottság elnökeként is annyit mondott: ez a javaslat az alapot teremti meg ahhoz, hogy később valóban személyre szabva lehessen nyugdíjat adni.
A módosítások azonban változatlanul hagyták a magánnyugdíjpénztárakkal szembeni szigort, így nyolc nappal azután, hogy Schmitt Pál aláírja a törvényt, a Kehi szabadon betekinthet a magánpénztárak üzleti titkaiba is. Erre eddig csupán akkor volt lehetőség, ha azt vizsgálták volna, hogy a költségvetési eszközökkel szabályosan gazdálkodtak-e. A javaslatot ellenzők épp ezt emelik ki: szerintük komoly veszélyt jelent, hogy az állam olyan szerződéseket vizsgálhat, amelyet piaci cégek kötöttek magánszemélyekkel. Ráadásul szerintük az is adatvédelmi kérdéseket vet fel, hozzáférhet-e a kormányzat a magánnyugdíjpénztáraknál vezetett egyéni számlák adataihoz.
Az e heti parlamenti ülésen más nagyobb jelentőségű törvényekről nem szavaznak, viszont több javaslat tárgyalását is megkezdik. Így összevont általános és részletes vitát tartanak a médiatörvény módosításáról, hogy az az Európai Bizottság kéréseinek megfelelővé alakuljon. Az átírt szöveg szerint nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás, nem kell regisztrálni a blogokat, s a külföldön letelepedett, Magyarországon sugárzó szolgáltatókra is csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért mentek máshová, hogy megkerüljék a magyar szabályozást. Napirendre került a pénteken benyújtott, a nemdohányzók védelméről szóló törvényt módosító indítvány, amely minden zárt légterű nyilvános helyen megtiltaná a dohányzást. Rábólintott a T. Ház az afganisztáni magyar szerepvállalásról szóló határozatra is, így augusztus végéig 291 magyar katonát küldhetnek ki az ottani NATO-misszióba.
Milliárdos tartalékok
Miután a költségvetési szervek támogatásából 187 milliárd forintot zárolt a kormány, most a tisztán saját bevételből gazdálkodó állami intézményeket is bevonnák a tartalékképzésbe. Itt zárolás nem lehetséges, ezért befizetési kötelezettségeket írnának elő: a Magyar Energia Hivatal 728,5, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 632,5, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig 336,1 millió forintot fizetne be a költségvetésbe. Erről azonban a kormány önállóan nem határozhat, ezért kellett a plénum elé vinni a javaslatot. A sürgős tárgyalás után, amely hétfőn kezdődött meg, és ma a részletes vitával folytatódik, jövő héten lehet végszavazás.Több állami szervet is arra köteleznének, hogy jelentősebb tartalékot képezzenek, arról pedig novemberig döntene az Országgyűlés, hogy ezt az összeget hogyan használhatnák fel. A legkeményebb spórolásra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kényszerül, ott ötmilliárdot kell félretenni. A bíróságoknak összesen 3,7 milliárddal jutna kevesebb, de egymilliárd feletti összeget kell tartalékba helyeznie az ügyészségnek (1,6 milliárd) és a Magyar Tudományos Akadémiának (1,4 milliárd) is.
Több állami szervet is arra köteleznének, hogy jelentősebb tartalékot képezzenek, arról pedig novemberig döntene az Országgyűlés, hogy ezt az összeget hogyan használhatnák fel. A legkeményebb spórolásra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kényszerül, ott ötmilliárdot kell félretenni. A bíróságoknak összesen 3,7 milliárddal jutna kevesebb, de egymilliárd feletti összeget kell tartalékba helyeznie az ügyészségnek (1,6 milliárd) és a Magyar Tudományos Akadémiának (1,4 milliárd) is.-->
