Mivel azonban a változás érzékenyen érinthet sok európai cipőgyártót – elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat –, Brüsszel egy éven keresztül figyelni fogja a lépés következményeit, és negatív hatás esetén gyorsan meghozza a „megfelelő intézkedéseket” – emeli ki a közlemény. Az európai cipőgyártók szövetsége (EFA) mindenesetre üdvözölte a lépést, de szintén hozzátette, hogy árgus szemekkel figyelik majd a fejleményeket.
A fogyasztók szempontjából jó hír a vámok eltörlése, mivel az olcsóbbá teheti az Ázsiából érkező cipőket. Igaz, szakértők szerint gyors és nagy árcsökkenésre nem kell számítani, mivel a bér- és alapanyagköltségek a közelmúltban igencsak megnövekedtek.
A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre még 2006-ban vezetett be az 16,5, illetve 10 százalékos védővámot, majd 2009 decemberében 15 hónappal kitolta érvényességüket. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a távol-keleti gyártók dömpingáron szállítanak cipőket az EU-ba, miközben – Brüsszel állítása szerint – mindkét ázsiai ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti azokat.
A kínai gyártók viszont jogszerűtlennek tartották a büntetővámokat, és azok mértékét is kifogásolták, mondván, azok valójában egyes dél-európai gyártók érdekeit szolgálják. Emiatt négy cipőgyár az Európai Bíróságnál megtámadta a döntést – kérelmüket elutasították –, a kínai kormány pedig a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszolta be az uniót.
A kérdés az EU-tagállamokat is megosztotta: míg a gazdaságilag jelentős cipőiparral rendelkező dél-európai országok (Spanyol-, Olaszország és Portugália) a vámok fenntartása mellett kardoskodtak, addig Nagy-Britannia és a skandináv országok az eltörlésük mellett tették le voksukat. Utóbbi álláspontot képviselte az EFA is, amely már 2009 végén jelezte: nem látja szükségét a vámnak. Szerinte az nem kedvez a fogyasztóknak és az iparágnak sem, mivel felfelé nyomja az árakat.
Ötből négy cipő ázsiai itthon
Korábbi közlés szerint a magyar cipőpiac nagysága évi 33 millió pár, ebből mintegy 26 millió pár érkezik az EU-n kívülről, jellemzően Ázsiából. 5-6 millió az EU-n belüli, főleg olasz, osztrák és német míg a magyar gyártók mindössze egymilliót értékesítenek a hazai piacon. A 33 millió párból egyébként mintegy 20 millió bőr felsőrészes lábbelire vonatkozik a védővám. Uniós szinten évente több száz millió euró értékű, Ázsiából származó árut érint az intézkedés, amelynek hatályon kívül helyezése olyan nagy nemzetközi vállalatoknak is kedvez, mint például az Adidas vagy a Puma. Utóbbiaknak ugyanis az említett távol-keleti országokban is vannak gyártóegységeik.
