Derűlátóbbak a német befektetők, de elégedetlenek az Orbán-kabinettel
Miközben veszélyesen megcsappant a Magyarországon működő német vállalatok bizalma az itteni jogbiztonságban, s továbbra is a legnagyobb problémának a korrupciót tartják, a korábbinál mégis derűlátóbbnak ítélik meg az üzleti kilátásaikat, érezhetően csökkent körükben az adóterhekkel kapcsolatos elégedetlenség, s pozitívan látják a munkaerő-piaci körülményeket. Ugyanakkor az Orbán-kormány munkáját csak a cégvezetők 13 százaléka értékeli jónak, egyharmada pedig rossznak.
„A felmérés adatai szemléletesen igazolják, hogy a német vállalatok nem a rövid távú profitmaximalizálás miatt ruháznak be Magyarországon, hanem hosszú távú szerepvállalásra törekszenek” – mondta Vahl Tamás, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a most közzétett konjunktúra-felmérés eredményeinek bemutatása alkalmából. Ezzel arra utalt, hogy a külföldi működőtőke befektetéseken belül egyre nagyobb súllyal szerepel a Magyarországon már jelen lévő külföldi vállalatok visszaforgatott nyeresége, s e téren a német vállalatok kiemelkedő szerepet töltenek be: ugyanis ők adják az összes újrabefektetett jövedelem 55 százalékát. Ami a részleteket illeti: a 2011. évi felmérés szerint a befektetők az általános gazdasági helyzettel, illetve saját üzleti tevékenységükkel kapcsolatos várakozásai lényegesen javultak. Az idei évben minden második vállalat pozitív irányú változásra számít a magyar gazdaság helyzetét és saját üzleti tevékenységét illetően is, ez az arány jellemző mind az árbevétel, mind a nyereség tekintetében. A javuló hangulat alapja elsősorban az exportgazdaság élénkülése.
A német vállalatok mintegy 40 százaléka tervezi a foglalkoztatotti létszám bővítését, s csak minden hatodik cég tervez elbocsátásokat. Minden harmadik vállalat ismét növelné beruházásait. Ebben az összefüggésben Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője emlékeztetett: „a vállalatok hosszú távon csak akkor ruháznak be, és teremtenek munkahelyeket, ha nyereséget tudnak realizálni, illetve ezt meg is hagyják nekik“.
A beruházási döntésekben főként a munkaerőpiac, a jogbiztonság és az adórendszer minősége töltenek be kiemelt szerepet, ezzel szemben a támogatásoknak alig van jelentősége – derül ki a jelentésből. Az üzleti környezettel való elégedettség az idei felmérésben szinte kivétel nélkül magasabb, mint az előző évben, és visszatért a 2005-2006-os szintre. Vahl Tamás szerint egyes vizsgált tényezők pozitív értékelése a gazdasági válság utóhatásainak köszönhető. Így a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását jelenleg jónak értékelték a válaszadók, de a gazdasági növekedés gyorsulásával itt ismét romló feltételekre lehet számítani.
A válaszadók 23 százaléka elégedett az adóterhek mértékével, ami javuló képet mutat, bár 40 százalék továbbra is elégedetlen ezzel. Más területeken valójában még nem történt kézzel fogható előrelépés, bár a befektetők reménykednek a fordulatban például a korrupció elleni küzdelemben. A bírálatok ugyan mérséklődtek, de a német vállalatok körében még mindig ez váltja ki a legnagyobb elégedetlenséget. A DUIHK szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók a jogbiztonság folyamatos romlását tapasztalják. Ez az üzleti döntések szempontjából fontos tényező mára már az elégedettségi rangsor aljára került, a 24 vizsgált tényező közül a 20. helyen áll.
A vállalatok javuló hangulata azonban nem tükröződik a hivatalban lévő kormány támogatottságában: Orbán Viktor miniszterelnök kormányának munkáját csupán a cégvezetők 13 százaléka értékeli jónak, egy harmada pedig rossznak.
A beruházási feltételek tekintetében Magyarország egyébként megőrizte tavalyi 4. helyét a regionális rangsorban. Ismét Csehországot tekintik a válaszadók a legvonzóbb beruházási környezetet kínáló országnak, az első négy helyen idén először találjuk együtt a Visegrádi Négyeket.
Az index alakulása
A „DUIHK Befektetői Hangulat Mutató” (német rövidítéssel: DISI), amely egyetlen számban tömöríti mindazokat a tényezőket, amelyek rövid- és középtávon befolyásolják a befektetők üzleti és beruházási döntéseit, 2011-ben újabb jelentős emelkedést mutatott, miután már az előző évben is visszakapaszkodott a válság idején (2009-ben) mért mélypontról.
A DISI mutató 2011-ben +20,1-es értékkel az eddigi legmagasabb értékét érte el. A mutató erős szintje alátámasztja a DUIHK előrejelzését, amely szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén mintegy három százalékkal, sőt akár egy kicsit nagyobb mértékben is bővülhet.
NVZs-->
