Az elemző hangsúlyozza: a gazdasági kormányzat által kidolgozott Széll Kálmán terv egy olyan részletességű középtávú program, amilyennel a környezetünkben talán egyetlen ország sem rendelkezik. A tervben nyilvánvalóan vannak kockázatok, ugyanakkor a kellő időben felvázolt ambiciózus terveket a piac mind a mai napig díjazza.
A külföldiek forintkötvény állománya nő, a dollárkötvény kibocsátás pedig sikerként könyvelhető el - emeli ki a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Vizkelety Péter megjegyzi: „Mi úgy gondolkodunk, hogy összegszerűségében reálisan a reformelképzelések legfeljebb kétharmada hajtható végre úgy, hogy az tartós egyenlegjavulást jelentsen az államháztartás számára, ugyanakkor egy kisebb arányú teljesítést a piac vélhetően csalódással fogadna – véli Vizkelety.
Mint arról beszámoltunk, a Markit adatai szerint az év első három hónapjában a magyar CDS-felár 32,2 százalékkal, 263 bázispontra csökkent. Ezzel az államcsőd kockázat tekintetében Magyarország olyan államokkal került egy szintre, mint Németország vagy Ausztria, beküzdve magát az első tízbe.
A 263 bázispontot CDS-felár azt jelenti, hogy 10 millió eurónyi ötéves állampapír csőd elleni biztosításának költsége 263 ezer euró. A Markit adatai szerint ezzel Magyarország csődkockázata kedvezőbb, mint egyes eurózóna tagországoké. Összehasonlításként: a görög CDS-felár 1 000 bázispont.
Az ország finanszírozási helyzete egyértelműen javult az elmúlt hónapok során. Hogy mindez mennyire lesz tartós, az a következő néhány hónap gazdaságpolitikai döntésein múlik. Amennyiben továbbra is bíztató hírek látnak napvilágot, akkor Magyarország csődkockázati mutatója a 200-as szintet is könnyen célba veheti, a kockázatok ugyanakkor a várt reformintézkedésekre felfűzve továbbra is jelen vannak. Az ország finanszírozási költségét tekintve persze nem csak a CDS felárunkra kell figyelnünk, hanem arra is, hogy a fejlett piacokon hogyan alakulnak (elsősorban a hosszabb lejáratú) kamatszintek – szögezi le Vizkelety.
