Küzdenek a külföldi tőkéért a lengyelek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz új Opel-gyárban Dél-Lenygeolrszágban naponta 500 Astra gördül le a szalagról. Ugyanitt készítik a típus kabrió változatát. A GM leányvállalata a németországi Bochumból telepítette ide a gyártását, mintegy 3000 főnek adva munkát. A gyárban az átlag felett keresnek havonta, átlagosan 4100 zlotyt, azaz valamivel több mint ezer eurót.
Az Opel nem csupán az alacsony munkaerő költségből profitál, hanem az adókedvezményekből is. Az 1999-ben alapított Opel-gyár Lengyelország kiemelt gazdasági övezetében – Katowicében – fekszik. „A jelenlegi bérszínvonal mellett egész Lengyelország kiemelt övezetnek számít” – állítja az egyik lengyel napilap.
A tervek szerint 2020-ig a kiemelt körzetekben a dolgozóknak jövedelemadót sem kell majd fizetniük. Idén februárban a bruttó átlagbér Lengyelországban 3420 zloty, hozzávetőleg 850 euró volt. Az elmúlt tíz évben ez gyakorlatilag megduplázódott, a magasan képzett munkaerő bére lassan a nyugat-európai színvonalhoz közelít. S mivel a bérek folyamatosan emelkedni a fognak az adókedvezményekkel lehet további befektetőket vonzani az országban – számol be a kormány terveiről a Die Presse.
Az ipari övezetek attól tartanak, hogy a gyárak, amilyen gyorsan felépültek, olyan gyorsan el is tűnnek: sok üzem olyan, mintha csak félig készült volna el, sokak nem biztosítanak parkolót az alkalmazottaknak. A legtöbb befektető a régiós országokbelihez hasonló, finommechanikai, autóalkatrészeket gyártó vállalatok. „Más országokkal is versenyeznünk kell, hogy megnyerjük és megtartsuk a befektetőket. Az Opel beruházása egy nagy szerencse – mondta Andrzej Pasek, a katowicei ipari park helyettes vezetője.
Lengyelország egyébként is szeretné magáról levetni az olcsó munkaerő bélyegét. Ha a lengyel bérszínvonal eléri a befektetők által „kritikusnak” vélt szintet, könnyen mozdulhatnak keletebbre, Ukrajnába, ahol a bérköltségek a közép-európainak pusztán töredékét teszik ki. Néhány lengyel szakember ezért a kutatás-fejlesztében látja az új versenyelőnyt. A kiemelt jelentőségű ipari parkok mellett gombamód szaporodnak a kutatóközpontok, amelyek célja, hogy a legújabb fejlesztéseket vigyék a vállalatokhoz.
