Magyar gazdaság

Muszáj lesz csökkenteni az adót

Magyarországon magasabb a teher, mint a térség bármely államában egy friss tanulmány szerint.

Közel 17 százalék a ténylegesen fizetendő társaságiadó-teher Magyarországon egy friss jelentés szerint, ez az egyik legmagasabb arány a térségben. Akad tehát még tennivaló a tehercsökkentés terén, főleg ha hazánk az adó-versenyképességének megőrzésére való hivatkozással marad ki az euró plusz paktumból. Az is tény azonban, hogy egy-egy vállalkozás valós adóterhelése számtalan tényezőn múlik.

A térségbeli országokénál jóval magasabb a cégek nyereségére rakódó adóteher Magyarországon – ez derül ki a Világbank és az International Finance Corporation tanulmányából. A 2009-es adatokkal dolgozó Paying Taxes 2011 című jelentés szerint a tényleges elvonás mértéke nálunk 16,7 százalék, míg a románok 10,4 százalékkal, a csehek és a szlovákok pedig 7 százalék körüli teherrel is beérik.

Hazánknak annyiból sincs oka büszkélkedésre, hogy a teljes elvonás aránya 53,3 százalék, ez a hetedik legmagasabb az EU-ban, ahol a 27 tagállamot figyelembe vevő átlag 44,2 százalék. Az 53,3 százalékon belül pedig igen tekintélyes a nyereségadók súlya, még úgy is, hogy utóbbi mutató nem tartalmazza a helyi iparűzési adót (hipa).

„A magas magyar nyereségadó-arány mögött részben metodológiai okok húzódnak meg” – mutat viszont rá lapunk kérdésére Erdős Gabriella, a PwC magyarországi irodájának partnere. Hozzátette: ha a magyar adóhatósági adatokat (a cégek adózás előtti eredményét és fizetendő adóját) vesszük figyelembe, 2009-ben 14 százalék körül volt a tényleges adóterhelés, a hipát is figyelembe véve pedig 20 százalékra kúszik fel a mutató. Nem mellékes az sem, hogy az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-bevétel a arányában, e szerint tehát nagyon is versenyképesek vagyunk.

A tényleges adóterhelésnek azért van jelentősége, mert hazánk a közös társaságiadó-alap „erőltetése” miatt marad ki az EU új versenyképességi paktumából. Tény: az Európai Bizottság háttérelemzése szerint a közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetésével hazánk elesne a jelenlegi adóalap mintegy harmadától. Még fájóbb, hogy elveszítenénk a lehetőséget arra, hogy egyes ágazatokat, nagyvállalatokat kedvezményekkel támogassunk vagy csábítsunk ide.

Az, hogy hazánk csak ilyen kedvezményekkel versenyké-pes-e Európában vagy a régióban, fogós kérdés. Bizonyos ágazatokban kifejezetten jók a pozícióink, másokban kevésbé. „Magyarországon a belső piac mérete viszonylag kicsi, ugyanakkor a költségvetésnek fontos tétel a társaságiadó-bevétel, vagyis hazánk az adóalap csökkentésével tud a leghatékonyabban új beruházásokat vonzani. A közös adóalappal e lehetőségek megszűnnének” – mutatott rá Erdős Gabriella. Hozzátette: a legnagyobb érték az adórendszer stabilitása lenne.

Időigényesebb a magyar bevallás

Az EU átlagában évi 222 órát vesz igénybe az adófizetéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenység. Ez alacsonyabb a globális mutatónál, amely 282 óra. Magyarországon ez utóbbinál csak valamelyest könnyebb feladat az adóbevallások elkészítése, nálunk ez évente 277 órát vesz el a mintának vett 60 fős kft. esetében. Hazánkban az élőmunkához kötődő teher tetemes, az áfa és a társasági már kevesebb gondot okoz.


adóteher PwC társasági adó Világbank
Kapcsolódó cikkek