A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január–februárban átlagosan 2 millió 630 ezer fő volt.
Az 5, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–februárban 1 millió 826 ezren dolgoztak, 2,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 683 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–február havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 99 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–februárban.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198800 forint.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti kereset kiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 4,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (451 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (386 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (331 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 000 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt kaptak. Az év első két hónapjában a teljes munkaidősök több mint 40 százaléka átlagosan mintegy 5100 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,6 százalékát jelentette.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első két hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,4 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 137400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96200, a szellemi foglalkozásúaké 178500) forint volt, átlagosan 4,4 százalékkal magasabb az előző évinél.
A 217700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.
A KSH tavalyi adatai szerint az alkalmazásban állók létszáma éves szinten csekélyebb mértékben emelkedett: 2010-ben átlagosan 2 millió 702 ezer fő dolgozott, 1,5 százalékkal több, mint 2009-ben.
2010-ben a bruttó átlagkeresetek 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,9 százalékos növekedése mellett) döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően 1,9 százalékkal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 600 forint volt tavaly, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196 200 forintot jelentett.
