A csütörtökön nyilvánosságra hozott "Út a növekedéshez" című OECD-tanulmány ajánlásokat tesz az idősebbek továbbfoglalkoztatására, a vállalkozásokat érintő szabályozások egyszerűsítésére, a munkajövedelmeket terhelő adók csökkentésére, az oktatási rendszer eredményességének javítására és az állami szektor hatékonyságának növelésére.
Az OECD szerint jövedelemsemleges módon, az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül kell tovább csökkenteni a tb-járulékokat. A közelmúltban végrehajtott adócsökkentéseket inkább a kiadások visszaszorítása, a bázis kiszélesítése és magasabb ingatlanadók alkalmazása révén kell finanszírozni, nem pedig az egyes szektorokra kivetett egyszeri, torzító hatású adókból, illetve a nyugdíjrendszer második kötelező tőkefedezeti pillérének eltávolítása révén.
A jelentés szerint Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az adóék arányszám, amely megmutatja, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
A tanulmány felsorolja, hogy 2009-ben jelentősen csökkentették a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat. 2009-ben és 2010-ben csökkentették a személyi jövedelemadó-kulcsokat, az idén lépett életbe az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a gyermekes családokat megillető adókedvezmény.
Az OECD szerint Magyarországon az idősebb munkavállalók számára túlságosan könnyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet úgy véli, hogy az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét a továbbfoglalkoztatást terhelő implicit adókulcsok további csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell ösztönözni, többek között a rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeinek szigorításával - a megmaradt képességek hasznosítását és a rehabilitációt állítva előtérbe.
Az OECD szerint növelni kell a romák részvételét az iskola előtti oktatásban, későbbi életkorra kell kitolni a specializációt, és erősíteni kell a tanárképzést. Erősíteni kell a szakképzést is, mégpedig úgy, hogy a képzési szerkezetet jobban össze kell hangolni a munkaerőpiaci igényekkel. A felsőoktatásban tandíjat kell bevezetni, folytatni kell a jelenlegi jövedelemfüggő hitelkonstrukciók továbbfejlesztését, és a gyenge teljesítményt nyújtó felsőoktatási intézményeknek adott támogatás feltételéül kell szabni a gyors teljesítményjavulást.
