A szocialista politikus elmondta: nem volt egységes a politikai elképzelés arról, mi a fontosabb rövid és hosszú távon: a szociális gondoskodás biztosítása, a kitűzött beruházási programok fenntartása, vagy az uniós forrásokhoz a kellő saját erő biztosítása. A hiánycsökkentés érdekében megjelenő kezdeményezéseket a politikai erők nem támogatták, legkevésbé az ellenzék, amely politikai ellenakciókat is szervezett - hangsúlyozta.
Az uniós elszámolás, például a Gripen repülők beszerzéséé és az autópálya-építéseké, többször is változott, az utóbbi éppen az MNB akkori alelnöke, Szapáry György 2005-ös kezdeményezésére. Ezek mind hatással voltak a hiány mértékére - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
A volt pénzügyminiszter nem tartotta szerencsésnek, illetve szakmailag indokolhatónak egy zárt periódus vizsgálatát, hiszen több olyan döntés is hatással van a deficitre, amelyek ezt megelőzően, vagy ezt követően születtek. Példaként említette, hogy a mostani nyugdíjpénztári elszámolási gyakorlat 10 éves megtakarítási periódust értékel át, látszólag csökkenő államadósságot mutat, de nem szabad elfeledkezni a hosszú távon jelentkező, az államot terhelő nyugdíjfizetési kötelezettség emelkedéséről sem.
Veres János csatlakozott elődje, László Csaba nyilatkozatához, amelyet a volt pénzügyminiszter az albizottság előző ülésén olvasott fel és amelyben egyebek mellett leszögezte benne, hogy miniszteri esküjének megfelelően végezte munkáját és arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság csak politikai felelősségéről nyilatkozhat.
