Erre hívta fel a figyelmet Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese azon a konferencián, amelyen az innováció jelene és jövője, Magyarország 2011-es innovációs térképe a központi téma.
Magyarországon a kutatás-fejlesztés és innováció a jövőben is fontos szerepet játszani. Ezt jósolta az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a budapesti tanácskozáson. Wolf László szerint bankcsoportjuk innovatívnak tartja saját magát, ez is magyarázza, hogy felkarolták az innovációt népszerűsítését. Utalt azokra a világhírű magyar feltalálókra, akik nélkül ma nálunk nem lehetne innovációról beszélni. Ugyanakkor felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét arra is, hogy csak olyan innovációt érdemes támogatni, amely üzletileg megáll. Fájlalta, hogy a vállalkozások még nem élnek eléggé az innovációhoz kapcsolódó pályázati lehetőségekkel.
A tanácskozáshoz kapcsolódóan egy innovációs felmérés is lezajlott, az OTP Bank, a PortfoLion Kockázati Tőkekezelő Zrt. és az OTP Hungaro-Projekt Kft. megrendelésére, a Magyar Innovációs Szövetség és a Világgazdaság szakmai közreműködésével. A felmérés kérdőívét több mint hatezer céghez juttatták el és közülük csaknem négyezret telefonon is megkerestek a hazai innováció állapotára és kilátásaira vonatkozó kérdésekkel. A mai tanácskozás a vállalkozói világ 230 képviselője vesz részt, s az előadók között van Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion vezérigazgatója.
Be kell indítani az innovációs motort - erre biztatta a konferencia résztvevőit Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke, aki a hatékony és korszerű, verseny- és piacképes innováció mellett tett hitet előadásában. Kiemelte, hogy az általa vezetett intézmény a komplex kutatás-fejlesztési és innovációs politika kidolgozása mellett hatékony együttműködésre törekszik a társintézményekkel, nagy hangsúlyt helyez az átláthatóságra és a visszacsatolásra, s az eddigieknél jobban kíván élni a NIH koordináló, hálózatépítő, monitoring és ellenőrző funkcióival. Egyúttal bejelentette, hogy a pénzükre pályázók hamarosan gyorsabban juthatnak hozzá az elnyert támogatáshoz, ennek érdekében konkrét intézkedések várhatók a közeli napokban.
Ezzel összefüggésben több kínos kérdést kapott a NIH elnöke. Többen szerették volna konkrétan megtudni, hogy mi lesz a hivatal jogelődjéhez benyújtott, még mindig rendezetlen sorsú pályázatokkal és kifizetésekkel, vagy hogy mikorra várható az új Mecenatúra pályázat kiírása. Mészáros György türelmet kért a kérdezőktől, s szabadkozott a rendszer lassúsága miatt. "Nem lassú, hanem borzasztó a rendszer" - fakadt ki az elhangzottakra reagálva Skultéty Tamás, a Cryo Innovation képviselője.
Magyarországon az innovatív alkalmazkodás a célravezető irány, ezért érdemes tágabban értelmezni az innovációt. Bánfi Tamás egyetemi tanár a felmérés eredményeit ismertetve ezt minősítette az innovációs közvélemény-kutatás legfőbb tanulságának. A válaszoló cégvezetők mintegy 80 százaléka tekinti innovatívnak a saját és vállalata
tevékenységét, s 58,2 százalékuk számolt be arról, hogy új terméket, illetve új eljárást vezettek be az elmúlt három évben.
Valóságos innovációs boomot vár Bánfi Tamás a beérkezett válaszok alapján agrártudományi területen. Túlzónak minősítette ugyanakkor, hogy a megkérdezett vállalkozások 25 százaléka így nyilatkozott: rendelkezik saját K+F személyzettel, s 32 esetben világújdonságról számoltak be. Ezért ajánlotta az innováció fogalmát minél tágabb értelmezését a jövőben. Egyidejűleg katasztrofálisnak minősítette, hogy az innováció egyéb területei között mindössze egy válaszban említették meg konkrétan a környezetvédelmet.
Hamarosan negyvenszeres sebességgel indulnak meg a kifizetések. Ezt már Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője ígérte a konferencia "Más a gyakorlat, más az elmélet" mottóval tartott kerekasztal-beszélgetésén. Emlékeztetett arra, hogy az új kormány 3500 rendezetlen sorsú nyertes pályázatot örökölt kutatás-fejlesztés és innováció területén, közülük eddig 391 kapta meg a pénzt, összesen 2,366 milliárd forint értékben.
Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, miközben hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során kedvező elmozdulás történt, az új rendszer mentségére azt hozta fel, hogy államháztartás szintén megörökölt egyensúlyi problémái miatt 16+9 milliárdos forrásmegvonás történt tavaly és idén az innovációs alapból.
Ezeknek a nyertes vállalkozásoknak élő szerződésük van a magyar állammal, amelynek harminc napon belül ki kellett volna fizetni a megítélt támogatást, miért nem kapták meg már egy éve a pénzt? - tette fel a kérdést Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója Szerinte az érintett vállalkozások szinte mind exportorientáltak, s megfelelnek az új kormány kkv-k támogatását ígérő stratégiai törekvéseinek. Bonyolítja a helyzetet, hogy az új pályázati kiírásoknál "az élettudományi szektort egy tollvonással kihúzták a lehetséges pályázók közül". Ha a valós gazdasági-piaci feltételekhez igazodnának a pályázati feltételek, ha mód lenne az érdemi párbeszédre az intézményrendszer és a vállalkozások között, akkor nem lenne gond a jelenleg elérhető 130 milliárd forint uniós forrás elköltése. Duda Ernő szerint egyébként az adókedvezmények is alkalmatlanok arra, hogy a vállalkozói szektort inspirálják.
A támogatások ki nem fizetése miatt a kis- és közepes vállalkozások érdemi innovációs tevékenységet nem tudtak végezni az elmúlt egy évben. Erre Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke hívta fel a figyelmet, aki egyúttal kiemelte az innováció fontosságát a növekedés és foglalkoztatás szempontjából, s utalt az európai trendekre, amelyekkel ellentétes irányba mozdult el
Magyarország az elmúlt időszakban.
