Ha valaki ezt az opciót választja, tehát az átmeneti könnyítést és a gyűjtőszámlát – legalábbis a tervek szerint lenne erre lehetőség -, akkor az mindenképpen könnyebb időszakot jelent az adós számára átmenetileg – nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél a Duna Televíziónak.
Az viszont igaz, hogy erre az időszakra akár harminc-negyven százalékkal kisebb lehet a havi törlesztése, amint az is, hogy a türelmi időszak letelte után viszont vélhetően többet kell majd törlesztenie – tette hozzá.
Mindenkinek az egyéni élethelyzete alapján érdemes tehát eldönteni, hogy választja-e a könnyítést – érvelt a szakember. Ha valakinek ugyanis nincs munkahelye, elvesztette azt a válság elmúlt éveiben, és most alig képes fizetni a havi törlesztést, vagy a jövedelme nem úgy alakult, ahogy számította – akkor megérheti ezt az utat választania. Pláne, ha valaki úgy látja: három év múlva lesz esély javulásra a saját egyéni előmenetelében és anyagi viszonyaiban, függetlenül akár a világban történő folyamatoktól.
Összességében is van esély a helyzet javulására a következő három év alatt, csak az a gond, hogy nagyon sok az akna a világgazdaságban – tette hozzá Sarkadi Szabó. Most van egy törékeny fellendülés, amit elsősorban a fejlett világ hitelezése, de leginkább Kína és Ázsia húz.
De a magyar gazdaság egészében csak azért nő, mert a külső környezet átmenetileg kedvező, és ha bármilyen törés következik be a külföldi piacokon – akár Kínában, akár az USA-ban – ez a fellendülés vissza is fordulhat, és lehet, hogy egy vagy két év múlva akár nehezebb helyzetbe is kerülhetünk. “Ezzel a kockázattal érdemes számolni” - figyelmeztetett a vezető elemző.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy ez az átmeneti könnyítés nem ingyenebéd, az árát három év múlva, ha letelik majd a türelmi idő, meg kell fizetni – mondta Sarkadi Szabó. Nehéz tanácsot adni – tette hozzá –, mert ha valaki nem a könnyítés mellett dönt, lehet, hogy három év múlva ő jár jobban.
Mindez persze függ attól is, hogy a svájci frank árfolyama hogyan alakul - ami tőlünk teljesen független tényező – hangzott az érvelés. Ám arra az elemző nem lát „óriási esélyt”, hogy három éven belül a forint visszacsökkenjen a svájci frankkal szemben 150 forintos szintekre; az lehet, hogy tartósan visszajön kétszáz forint alá, de a válság előtti szintekre visszatérésre nem számítanak az elemzők - mondta.
Ha egy átlagos, tizenöt éves futamidejű hitelt veszünk, ahol a svájci frank keresztárfolyama száznyolcvan forinton kerül rögzítésre, az a mostani törlesztőkhöz képest húsz-harminc százalékos csökkenést eredményezhet. A törlesztők azonban nem csak az árfolyamtól függenek, hanem a kamatoktól is – figyelmeztetett Sarkadi Szabó, mondván, a bankok fenntarthatják maguknak a jogot arra, hogyha a jövőben, ha ismét nagy válság köszöntene ránk, akár további kamatfelár rakódjon a hitelekre és így törlesztésekre is.
Mi a helyzet a Mol részvénycsomag kivásárlásával?
A mindennapi élet, a hétköznapi élet szempontjából észrevehetetlen bejelentésről van szó; ettől nem lesz olcsóbb a benzin és a földgáz. Azt viszont jelenti, hogy a kormánynak hosszabb távon nagyobb befolyása lesz a MOL működésére, és az a stratégia fenyegetettség, amit az oroszok jelentettek, akár Magyarország, akár Közép-Európa szempontjából nézve, bizonyos mértékig megszűnik – mondta Sarkadi Szabó Kornél, aki szerint viszont érdemes nem elfelejteni, hogy a kőolaj és földgáz nagy részét továbbra is Oroszországtól kapjuk. A függőségünk Oroszországtól tehát megmarad – tette hozzá az elemző.
A külföld felé vegyes üzenetet hordoz a szakértő szerint a lépés. Tendencia, hogy az államok megpróbálnak részt venni stratégiai cégekben és befolyásolni akár stratégia döntéseket. Másfelől nem biztos, hogy egy MOL-tulajdonos befektető számára kedvező a döntés, hiszen az állam részvétele, jelenléte mindig politikai kockázatot is hordoz.
De Európában van erre példa, sőt, egyre inkább tendencia, hogy az állam megjelenik az ilyen stratégiai fontosságú szektorokban és vállalatokban - hangzott el az interjúban.
A kormány kijelentette, ez a lépés – az ötszáz milliárd forintos MOL-részvénycsomag kivásárlása – nem növeli az államadósságot, mivel már lehívott IMF-keretből történik a fizetés. „Ez azért a későbbiekben éreztetni fogja a hatását” - tette hozzá a Cashline elemzője. Mert ha ennyivel nem is nő az államadósság, de pont ennyivel nem is fog csökkenni a jövőben.
Ennyiben tehát nekünk, adófizetőknek kell majd megfizetni a lépés árát, viszont ennek hozadéka, hogy valamilyen mértékben az állam és az állampolgárok kontrollja alá kerül ez az üzletág” - hangsúlyozta Sarkadi Szabó Kornél a Reggel a Dunán stúdiójában.
