A gazdasági alkotmányosság területén hozott alkotmánybírósági döntések az elmúlt évtizedben segítettek a piacgazdaság megerősítésében – vélekedett Stumpf István alkotmánybíró.
Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a magyar munkaerő versenyképesség-javulását hangsúlyozta. Egység munkaerőköltség alapon 20 százalékos javulásról beszélt. A munka túladóztatást nevezte a legfőbb akadálynak a kkv-szektor fejlődése előtt.
Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi delegációvezetője kiemelte: a Széll Kálmán terv növelte a kiszámíthatóságot, ugyanakkor a következő években további beruházási javulást jelentene, ha kiszámítható lenne a gazdaságpolitika. Néhány területen még mindig várnak a részletek kidolgozására, a kiigazítást viszont ambiciózusnak nevezte, amelyet nem könnyű a gyakorlatba átültetni.
Raffaella Tenconi is a strukturális átalakítások hosszú távú kedvező hatásait emelte ki, fontos célnak nevezte a BoA Merril Lynch elemzője a foglalkoztatásnövelést is. A következő hónapokban arra fog koncentrálni a piac, hogy mennyire kerül végrehajtásra az, amit a kormány bejelentett.
Timothy Ash, az RBSC feltörekvő piaci vezető elemzője szerint a növekedés új hajtómotorja nyugatról érkezik, ez mozgatja a mi régiónkat is. Nem túl pozitívak a kilátások az építő szektorban a hitelezési krízis miatt, ugyanakkor a feldolgozóiparban viszonylag gyors helyreállás figyelhető meg. Kulcsfontosságú nevezte az üzleti környezet kialakítását. Kiemelte, olyan nagyratörő tervvel sehol a régióban nem találkozott, mint Magyarországon.
Igaz, hogy ez fájdalmas, és radikális, de lát arra esélyt, hogy fellendíti a beruházásokat.Pasquale Diana, a Morgan Stanley szakértője lát pozitív dolgokat az egyensúlyi folyamatokban, legalábbis ami a folyó tényezőket illeti. Az állományokban, például az adósságrátában viszont kedvezőtlen a helyzet. Veszélyes a túlzott piaci lelkesedés, amit mutatott Lengyelország elmúlt néhány éve is. A belső kereslet stagnálását nevezte az egyik legfőbb veszélynek.
