Egyelőre nyomottak maradtak a bérek az idén
Az év eddig eltelt részében 210 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, a vállalkozásoknál 215,5 ezer, az állami szektorban valamivel 198 ezer alatt volt az átlag. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol már átlagban is félmillió forintot meghaladó a havi bér. Az információ és kommunikáció területén átlépte a 400 ezer forintot az átlagfizetés, miközben a vendéglátóiparban – a hivatalos statisztika szerint – alig 125 ezret lehet keresni, a mezőgazdaságban pedig 141 ezerre jön ki az átlag.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–márciusban a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 47 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen, ez a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte – áll a KSH jelentésében.
Az alkalmazotti létszám továbbra is enyhe emelkedést mutat, az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál és az államnál összességében 0,7 százalékos bővülést regisztrált a statisztikai hivatal. Ez a cégeknél bekövetkezett 2,7 százalékos emelkedésből és az állami munkahelyeken bekövetkezett 4,4-es fogyásból adódik. Utóbbiban még most is erőteljesen érezteti a hatását a közmunkaprogramoknál bekövetkezett átalakítás miatti visszaesés. Az első negyedévben 712 ezer állami alkalmazott volt, a közfoglalkoztatásban lévők nélkül pedig 681 ezer volt a létszám, ez gyakorlatilag a tavaly ilyenkori szintnek felelt meg.
Béroldali inflációs nyomásról az idei első negyed adatai alapján még mindig nem beszélhetünk – kommentálta az adatokat lapunknak Barta György, a CIB Bank vezető elemzője. Emlékeztetett, a válság előtt többször is a béroldali nyomás gerjesztette a leginkább a hazai áremelkedést. A bérstatisztikában sok az egyedi tényező, tavaly januárban és márciusban például még kaptak a közszférában dolgozók olyan – a korábbi 13. havi illetményt részben pótló – juttatást, amelyet az idén már nem folyósítottak részükre. Ez a bázis az éves változásban okozott nagy, technikai jellegű visszaesést – mutatott rá Barta, hozzátéve: a hírek az állami szférában egyébként is 5 százalékos létszám-leépítési előirányzatról szóltak, ami nem javítja a munkavállalók érdekérvényesítési pozícióját fizetésemelés szempontjából.
A magánszférában az idén az okozott csekély béremelkedést, hogy a 2010 végi jutalmakat – ahol ilyenek voltak egyáltalán – ez év elejére halasztották a kedvezőbb adószabályok kihasználása érdekében. Barta az idei évre nem vár reálbér-emelkedést, s jövőre is csak igen szerény mértékűt, valamivel egy százalék fölöttit tud elképzelni. A kormány abban bízott, hogy a csökkenő közterhek megmutatkoznak majd a foglalkoztatásban, de rövid távon ez sem valósult meg, a mostani konjunktúra mellett ez egyszerűen nem reális, a munkaerőpiac organikus – azaz nem a közmunkaprogramok által kozmetikázott – fellendülése még évekig várathat magára – összegezte a közgazdász. n Benke Dávid
Ki képezi majd ki a szakembereket?
A cégek közel háromnegyede foglalkoztat szakmunkást, de ezeknek csak a 42 százaléka nyilatkozott úgy, szívesen fogadna szakiskolai diákot szakmunkásképző iskolát helyettesítő gyakorlati képzés, oktatás keretében, míg 58 százalék elzárkózott ettől. Ez derült ki a GKI legfrissebb, 1200 cégvezető megkérdezésével készített felméréséből.A pozitívan nyilatkozók aránya a vállalkozás méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkástanulót.
A vendéglátóipar szereplői a legnyitottabbak a tanoncokra, míg a pénzügyi területen a legelutasítóbbak.
A pozitívan nyilatkozók aránya a vállalkozás méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkástanulót.
A vendéglátóipar szereplői a legnyitottabbak a tanoncokra, míg a pénzügyi területen a legelutasítóbbak.-->
