Tovább tolnák a korhatárt
„Feltétlenül szükséges” a 67 éves nyugdíjkorhatár, ugyanakkor annak további emelésére lehet szükség – írják gazdasági tanácsadók abban a tanulmányban, amelyet a napokban nyújtottak át Angela Merkel német kancellárnak. Az öt neves professzor a jelenlegi népesedési adatokat figyelembe véve úgy kalkulál, hogy 2045-ben 68, 2060-ban pedig 69 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt.
Philipp Rösler szövetségi gazdasági miniszter is üdvözölte a tanulmány megállapításait. Szerinte ez azt mutatja, hogy a növekvő terheket nem az adók és járulékok emelése révén kell fedezni. A várható élettartam emelkedik, az emberek tovább maradnak egészségesek. A folyamatokat jól mutatja, hogy jelenleg átlag 18,2 évet töltenek az emberek nyugdíjban, ezzel szemben 1960-ban csak mintegy 10 évet élvezhették a németek öregségi nyugdíjukat. „Ezt az ajándékot ki kell használni, hogy munkaerőpiacunkat és szociális rendszereinket felkészítsük a jövőre” – nyilatkozta a politikus. Mellesleg a tanácsadók szerint kiigazítások nélkül a következő évtizedekben az államadósság akár a GDP 270 százalékát is elérhetné.
A tanulmányban szó esik egy másik vitás kérdésről, a bevándorláspolitikáról is. A csökkenő munkamennyiség fékező hatással van a bevándorlásra is, ezért jobban ki kell használni a hazai munkaerőben rejlő potenciált, és a képzettebb munkaerő bevándorlását kell ösztönözni. Középtávon mindenképpen a bevándorláspolitika változására van szükség – írják a gazdasági guruk.
A jelenlegi születési adatokat alapul véve a 82 milliós Németország lakossága 2060-ig 24 millió fővel csökkenhet. Ezért a következő öt évtizedben mintegy évi 350 ezer bevándorlóra lehet szüksége az országnak. Ugyanakkor a bevándorláspolitika a német kormánykoalíció egyik sok vitát kiváltó témája. A liberálisok szerint ösztönözni kell a képzett munkaerő bevándorlását, míg a Keresztényszocialista Unió és annak bajor testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió ellenzi azt.
Merkel amellett, hogy megköszönte a szakemberek munkáját, gyorsan felhasználta annak főbb megállapításait az adósságproblémákkal küzdő országok megsegítéséről folyó vitában is. Fontos, hogy ne mehessenek a németeknél korábban nyugdíjba az emberek olyan helyeken, mint Görögország, Spanyolország vagy Portugália, hanem egy kicsit ők is megerőltethetnék magukat – fogalmazta meg kritikáját a kancellár. Aki aztán a sok szabadság miatt ostorozta tovább a déli népeket. „Az nem lehet, hogy közös pénzünk van, de közben az egyik rengeteg szabadságot vesz ki, míg a másik csak nagyon keveset. Ez hosszú távon nem fenntartható” – emelte ki. Merkel „belső fogyasztásra” szánta kiszivárgott megjegyzéseit, mivel kormányán belül is többen kritizálták az újabb, portugáloknak szánt mentőcsomagot.
A portugál sajtó és baloldali politikusok felháborodásuknak adtak hangot Merkel kijelentései miatt. Ez a legtisztább gyarmatosítás – mondta Manuel Carvalho da Silva, a legnagyobb szakszervezet, a CGTP vezetője. Hozzátette, nincs szolidaritás a németekben. Merkel egy olyan rendszert támogat, amelyben a gazdagok továbbra is a szegény országok költségein élnek egy kizsákmányoló rendszerben. A Jornal de Negócios gazdasági lap arról írt, hogy a németek évi 30 nap szabadságot vesznek ki, miközben a portugálok csak 24,5 napot. Jerónimo de Sousa, a kommunista párt főtitkára pedig hangsúlyozta, hogy Merkel elfelejtette megjegyezni, hogy a német munkások négyszer-ötször annyit keresnek, mint portugál társaik.
Korhatárkülönbségek
Németországban jelenleg 65 éves korukban válnak nyugdíjjogosulttá a nők és férfiak egyaránt. A nyugdíjkorhatár emeléséről ugyanakkor az előző kormány döntött, így ennek értelmében 2029-ig fokozatosan 67 évre emelik azt.Görögországban az 1992. december 31-ig biztosítottá váltak esetében a nőknél 60, a férfiaknál 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, míg az 1993. január 1-jétől biztosítottá váltak esetében már egységesen 65 év. Ugyanakkor a kedvezmények köre nagyon széles, így a görögök gyakran már 53 évesen nyugdíjba vonulhatnak.
Portugáliában és Spanyolországban egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár. Előbbinél 55, utóbbinál 61 éves korban van először lehetőség korai nyugdíjazásra bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Görögországban az 1992. december 31-ig biztosítottá váltak esetében a nőknél 60, a férfiaknál 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, míg az 1993. január 1-jétől biztosítottá váltak esetében már egységesen 65 év. Ugyanakkor a kedvezmények köre nagyon széles, így a görögök gyakran már 53 évesen nyugdíjba vonulhatnak.
Portugáliában és Spanyolországban egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár. Előbbinél 55, utóbbinál 61 éves korban van először lehetőség korai nyugdíjazásra bizonyos feltételek teljesülése esetén.-->
