A hónap elején épp a kínai megszorító politika felett érzett aggodalmak hatására csökkentek – egyes esetekben jelentős mértékben – a nyersanyagjegyzések. Ennek következményeként a komoly nyersanyaggyártói háttérrel rendelkező orosz és brazil részvénypiacok is visszaestek, főleg, hogy a legfrissebb konjunktúramutatók is csalódást okoztak mindkét országban.
Míg az év elején a befektetők a lendületesen fejlődő kínai nemzetgazdaság túlhevülésétől tartottak, a hangsúly mára inkább a szigorú monetáris politika következményeként jelentkező erőteljesebb gazdasági lanyhulásra és az új állami ötéves terv súlypontváltozásaira tevődött át. A konjunktúramutatók alapján azonban Kínában még nem kell nagyobb visszaeséssel számolni.
A görög, ír és portugál államadóssági válság tovább duzzad, a jó megoldás pedig még mindig várat magára. Mivel azonban elsősorban politikai döntés születik majd, Görögország esetében – legalább is a következő hónapokban – várhatóan további tőkeinjekciókkal fogják stabilizálni az ország helyzetét, még akkor is, ha ezzel csupán kitolják a tulajdonképpeni probléma megoldását.
A közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok továbbra is növekedést könyvelhetnek el. A komoly külföldi kereslet miatt nő az ipari termelés, így a foglalkoztatottság is javul. A magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak miatt azonban általában az is emelkedik. A legtöbb közép- és kelet-európai deviza esetében változatlanul kedvezőek a kilátások, és remélhetőleg a külkereskedelem alakulása és a kamatnövekedési várakozások is előnyösen befolyásolják ezt a folyamatot. Továbbra is nagy kockázatot rejtenek ugyanakkor az euróövezeti államadóssági válság nyomán fellépő hosszú távú nehézségek és a kelet-közép-európai országok legnagyobb kereskedelmi partnerének esetleges konjunkturális visszaesése is.
A magyar gazdaság az utóbbi időben – főleg a magasabb arányú exportnak köszönhetően – nőtt, míg a belföldi kereslet inkább gyenge maradt. Tehát Magyarország is elsősorban a külföldi keresletből tud profitálni − ezt támasztja alá többek között a jó külkereskedelmi mérleg is – jegyzi meg a Raiffeisen Capital elemzése.
Májusban a forint mégis gyengélkedett az euróhoz képest, és a magyar kötvények árfolyama is csökkent. Hosszú távon azonban a magyar hozamszint változatlanul vonzó. A magyar jegybank májusban sem változtatott a kamatok 6 százalékos szintjén. Az éves infláció jelenleg emelkedő tendenciát mutat, ami elsősorban az emelkedő élelmiszeráraknak köszönhető. Amennyiben az év második felében a jegybank előrejelzéseinek megfelelően lanyhul az infláció, kamatcsökkentésre is lehetőség nyílhat.
A magyar részvénypiac a részvényárfolyamok emelkedést követően némileg korrigált. Szinte minden nagy értékpapír árfolyama csökkent, az index mintegy 3,3 százalékos visszalépést volt kénytelen elkönyvelni. A magyar állam megvásárolja az orosz Surgutneftegas 21,1 százalékos részesedését a Mol olajipari konszernben, ami azt jelenti, hogy belátható ideig várhatóan állami felügyelet alatt marad. A vásárlást az állam nyilvánvalóan az IMF által rendelkezésre bocsátott tőkéből finanszírozza.
