Átcsúsztak a szigorítások
Gyakorlatilag háborús körülmények közepette, de a görög parlament tegnap elfogadta a megszorító csomagot. Ma a végrehajtással kapcsolatos törvényekről és a privatizációról szavaznak a képviselők – a tegnapi eredmény után úgy tűnik, hogy erre is rábólintanak majd. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az EU július közepéig átutalja a görögöknek a tavaly megszavazott 110 milliárd eurós hitelcsomag ötödik, 12 milliárdos részletét, így az ország megmenekül a csődtől, azaz törleszteni tudja hitelezőinek a hamarosan esedékessé váló adósságait.
Bár a háromszáz fős parlamentben csak minimális többsége van a szocialista kormánypártnak, a csomag végül viszonylag könnyen átment a törvényhozáson. A 155 kormánypárti képviselő egységesen kiállt a csomag mellett – a kétkedőket végül sikerült meggyőzni Jeórjiosz Papandreu kormányfőnek –, míg „nem”-mel mindössze 138-an szavaztak. A képviselőkre óriási nemzetközi nyomás nehezedett: az elmúlt napokban az EU vezetői egymás után figyelmeztették őket, hogy amennyiben nem szavazzák meg a csomagot, menthetetlenül csődbe megy Görögország. Szerintük ez az egész eurózónára kiterjedő pénzügyi válságot váltott volna ki – igaz, ezt a forgatókönyvet egyes elemzők kétségbe vonták.
A szocialista honatyák annak ellenére voksoltak a csomag mellett, hogy az hatalmas társadalmi felzúdulást váltott ki. A tiltakozások a szavazás közeledtével erősödtek, és az elmúlt napokban már több tízezren tüntettek a görög parlament előtt. A tüntetők ellen könnygázt is be kellett vetni, az összecsapásokban mintegy háromszázan megsérültek, köztük 38 rendőr is.
A tüntetők egyrészt azért dühöngenek, mert szerintük az újabb megszorítások lehetetlen anyagi helyzetbe hozzák a társadalom jelentős részét. Tény, hogy a mostani megszorítás hatalmas terheket rak a társadalomra: 2015-ig összesen 28 milliárd euró többletbevételt kíván általa elérni a kormány, ez a GDP 12 százalékának felel meg. Ennek keretében egyrészt bevezetik a szolidaritási adót, ismét emelik az áfát és eltörlik az adókedvezményeket. Másrészt tovább csökkentik az állami alkalmazottak bérét, 2015-ig pedig mintegy 150 ezer közalkalmazottól válnak meg. Harmadrészt spórolnak a szociális és egészségügyi kiadásokon is: utóbbi területről az idén 210 millió eurót, 2015-ig pedig további 1,43 milliárdot vonnak el. Kevesebb jut beruházásokra is: csak az idén 700 millió euróval csökkentik az erre elkülönített keretet. Mindezeken felül, szintén az EU és az IMF nyomására, hatalmas méretű privatizációba kezd a görög állam – erről ma szavaznak a képviselők –, ettől 50 milliárd eurónyi bevételt remélnek 2015-ig.
A tüntetők az ellen is tiltakoznak, hogy míg a görög államra hatalmas teher rakódik, addig az országot hitelező bankokat nem kötelezik semmilyen áldozatvállalásra az ország szanálása során. Igaz, legutóbbi hírek szerint arra legalább van esély, hogy utóbbiak önként beszálljanak a teherviselésbe, például a lejáró állampapírok újakra „cserélésével”. A francia bankok már feltételesen jelezték ezen szándékukat, és a minap a német hitelintézetek sem zárkóztak el ettől. „Nem szívesen nyújtunk segítő kezet a politikának, de tisztában vagyunk a felelősségünkkel” – mondta tegnap Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére. Az EU tervei szerint a privát hitelezőket 30 milliárd euró erejéig vonnák be az újabb, 120 milliárdosra tervezett hitelcsomagba, egyes szakértők viszont kételkednek abban, hogy a bankok hajlandók lesznek ennyit „beletenni a közösbe”.
További probléma, hogy a hitelminősítők korábban jelezték: minden ilyen kezdeményezést csődeseménynek fognak minősíteni. „Egyelőre nem látszik olyan megoldás, hogyan lehetne úgy bevonni a magánhitelezőket a görög állam szanálásába, hogy azt a hitelminősítők ne értékeljék csődeseményként” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál, az Equilor vezetője üzletkötője. Az azonban egyértelmű – tette hozzá –, hogy előbb-utóbb szükség lesz egy ilyen megoldás kidolgozására.
Csak átmenetileg gyengülhet a svájci frank
Átmenetileg erősítheti az eurót, hogy a görög parlament tegnap megszavazta a takarékossági és megszorító csomagot, s ezzel egyelőre elhárult az euróövezet lángba borulásának a veszélye – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor vezető üzletkötője szerint az euró akár az 1,23-os szintig is erősödhet a menekülő deviza szerepét betöltő svájci frankkal szemben, ez számottevő javulás ahhoz képest, hogy néhány napja még az 1,18-os szintnél járt az árfolyam. Ezzel párhuzamosan rövid távon a forint is erősödhet, és akár a 218-as szintig is visszajöhet a frankkal szemben. A hét elején még csaknem 228 forintot kellett adni egy frankért, a hét közepére azonban némileg gyengült a svájci valuta, miután a piacok kezdték beárazni a görög parlament jóváhagyó döntését. Az alpesi valutában eladósodottak azonban csak átmenetileg lélegezhetnek fel, mivel az euró erősödése csak időleges lesz – véli Saághy Pál. Ennek oka, hogy az eurózóna fölül korántsem tűntek el a viharfelhők. A görögök most csak időt nyertek, de nagyon úgy tűnik, hogy előbb-utóbb szükség lesz az adósságuk átstrukturálására – magyarázta.További nagy kockázatot jelent a többi eladósodott euróövezeti ország, és ez szintén megterhelheti az euró árfolyamát. A frankban eladósodottak egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb Svájc beavatkozik devizája gyengítése érdekében, a túlzottan erős frank ugyanis komoly károkat okoz az exportra termelő svájci cégeknek – magyarázta az Equilor üzletkötője.
További nagy kockázatot jelent a többi eladósodott euróövezeti ország, és ez szintén megterhelheti az euró árfolyamát. A frankban eladósodottak egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb Svájc beavatkozik devizája gyengítése érdekében, a túlzottan erős frank ugyanis komoly károkat okoz az exportra termelő svájci cégeknek – magyarázta az Equilor üzletkötője. A görög válság számokban - adósság: 340 milliárd euró
- GDP-arányos államadósság: 142,7 %*
- gazdasági növekedés: –4,5 %*
- költségvetési hiány: 10,5 %*
- munkanélküliség: 16,2 % (2011. március)
* 2010-ben.-->
