Börtönbe kerülnek a csalók
Jövőre már bűncselekménynek minősül a költségvetés szándékos megkárosítása, a büntető törvénykönyvbe (Btk.) – annak minapi módosításával – ugyanis két új tényállás került be: a költségvetési csalás, valamint a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással történő visszaélés. Utóbbi körbe tartozik a táppénz és a rokkantsági ellátás is, ahol a túlkapásokat a további jogszabály-módosítások és a felülvizsgálat mellett a kormány a Btk. szigorításával is vissza kívánja szorítani. E visszaélések körében a börtönbüntetés felső határa két év lesz, ez azonban korlátlanul enyhíthető akkor, ha a kárt az elkövető a vádirat benyújtása előtt megtéríti.
A még hatályos szabályozáshoz képest a legjelentősebb változás az, hogy a Btk. a jövőben kiterjed azokra a károkra is, amelyek jelenleg nem érik el a költségvetési csalás megállapításához szükséges limitet. Ez utóbbi fogalom a jövőben is megmarad a kétszázezer forintnál nagyobb értékű visszaélések esetében, ám húszezer forintos kárösszegtől már szintén bűncselekménynek minősül majd többek között a táppénzzel vagy a rokkantsági nyugdíjjal elkövetett csalás.
Szakemberek szerint a módosítás szükségességét az igazolja, hogy a jelenlegi szabályozásban is szigorú büntetések szerepelnek ugyan egyebek mellett a munkáltatással összefüggő csalásokra, ám ezek kikényszerítésére igen ritkán kerül csak sor. Még tetemesebb adóhiány esetén is csak alig-alig indulnak büntetőeljárások, a mulasztók inkább közigazgatási eljárás keretében kerülnek bíróság elé. A helyzeten a jövő év elején életbe lépő változás úgy fordít egyet, hogy tb- és költségvetési csalásra kereszteli át a munkáltatással összefüggő adócsalást.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a már említett maximum kétéves börtönbüntetés a jogosultság, a juttatás megállapítójára vonatkozik, nem pedig annak igénybe vevőjére. Utóbbi még az új szabályozás alapján sem kerülhet hűvösre.
Miközben összességében üdvözölték a módosításokat a lapunknak megszólaló szakértők, többen aggályokat is megfogalmaztak. A jogszabály szerint a vezető tisztségviselőt, a felügyeletet ellátót is büntetni lehet akkor, ha kötelezettségük elmulasztása tette lehetővé, hogy a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el a gazdálkodó érdekében. Kérdés, mi a helyzet akkor, ha ez a tisztségviselő nem tagja vagy dolgozója az adott vállalkozásnak.
Egy másik dilemma, hogy az új jogszabály tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással vagy valós tény elhallgatásával megvalósuló bűncselekményeket emleget. Márpedig ezen az alapon akár az is az eljárás hatálya alá kerülhet, aki jóhiszeműen fogad be egy vitatott eredetű számlát.
Nem világos az sem, pontosan mit takar az „adókedvezmény” fogalma, a törvény ugyanis arra hivatkozik, hogy az egy „jogszabályban akként meghatározott tényállás”. Ezen az alapon azonban nem minősül adókedvezménynek az adózóra áthárított áfa beszámítása vagy az adóalapból levont költség, holott ezekkel is komoly visszaéléseket lehet elkövetni.
Költségvetési jogcímek
(amelyeket a szigorítás érint, fontosabb példák)- általános forgalmi adó
- cégautóadó
- egyszerűsített vállalkozói adó
- eljárási illetékek
- igazgatási és szolgáltatási díjak
- társasági adó
- személyi jövedelemadó
- jövedéki adó
- regisztrációs adó
- tb-járulékok
- helyi iparűzési adó
- általános forgalmi adó
- cégautóadó
- egyszerűsített vállalkozói adó
- eljárási illetékek
- igazgatási és szolgáltatási díjak
- társasági adó
- személyi jövedelemadó
- jövedéki adó
- regisztrációs adó
- tb-járulékok
- helyi iparűzési adó-->
