BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elemző: Miért ne hallgassanak a devizahitelesek Matolcsyra?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelében azt írta Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU-biztosnak, hogy a devizahiteleseket megsegítő program hatására a rendelkezésre álló jövedelem növekszik, amely a lakossági fogyasztás erőteljesebb javulását valószínűsíti. Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint azonban „nem volna bölcs dolog ezt az átmeneti többletjövedelmet fogyasztásra költeni”, amellyel más elemzők is egyetértenek.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelet írt Olli Rehn, gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU-biztosnak, miután az Európai Bizottság nem festett túl kedvező képet a magyar gazdaságpolitikáról. „A belső kereslet konvergencia programbeli előrejelzése némileg kedvezőbbnek mondható a Bizottság előrejelzésénél, amely eltérés több olyan tényezőnek tudható be, amelyet a Bizottság tavaszi előrejelzése elmulasztott figyelembe venni” – írta Matolcsy. A miniszter szerint a „lakossági fogyasztással kapcsolatban több tényező erőteljesebb javuló trendet valószínűsít”.

Matolcsy azt írja, hogy a „bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések növelik az érintett háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ezek a háztartások, mivel likviditásuk korlátozott, jó eséllyel fogyasztásra költik az így keletkező többletjövedelmüket”.

Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint „nem volna bölcs dolog ezt az átmeneti többletjövedelmet fogyasztásra költeni”. Hangsúlyozta: azoknak, akik azt választják, hogy rögzített árfolyamon törleszthessenek 2014 végéig, tanácsosabb megtakarítaniuk, hogy a 2015-től potenciálisan megnövekvő törlesztőrészleteket fizetni tudják. „Nem szabad abba az illúzióba ringatniuk a hiteleseknek magukat, hogy a fixálás mindent megold, hisz az csak kozmetikailag kezeli a gondokat” – hangsúlyozta az elemző.

Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza a korábban azt mondta az árfolyam rögzítése kapcsán, hogy annak érdemes ezt a lehetőséget választania, akinek napi megélhetési problémái vannak. Hozzátette: érdemes megtakarítani hosszabb távon, mert az árfolyam különbözetből újabb hitel gyűlik össze, és annak kamatát is vissza kell fizetni.

Barta György kiemelte, hogy valószínűleg a háztartások nem fogják tömegesen a rögzített árfolyamot választani, hozzátéve, hogy a kormányzati program a „probléma megoldását csak eltolja, de a bajok fő forrását, a központi rendszerkockázati elemet – a fedezetlen devizakitettséget – egyáltalán nem kezeli meggyőzően, miközben a legrászorulóbb adóscsoportokat teljesen ki is zárja a programból”.

Figyelmeztet arra a kockázatra is, hogy sokan félreértelmezhetik a lehetőséget, amely szerint a jelenlegi 210-220 körüli frankárfolyamról 180 forintos árfolyamon törleszthetnek: „Jelentős tartozás halmozódhat fel a program végéig, valamint az adósoknak annak is tudatában kell lenniük, hogy a futamidő hosszabbításával jelentősebb kamatkockázatot is futnak majd” – mondta az elemző.

„A kilakoltatási moratórium feloldása pozitív elem a bankok portfoliótisztulásának szempontjából, de a növekvő lakáskínálat – a kvóták ellenére is – lejjebb fogja tolni az ingatlanárakat, amelyek már így is nagyon alacsonyak, és ez a többi hitel fedezeti értékét is csökkenti” – nyilatkozta Barta György.

Matolcsy György levelével kapcsolatban kiemelte, hogy a Bizottsághoz hasonlóan ő sem látja, miért növekedne olyan erősen a magánfogyasztás.

A kormány azt várja, hogy több százezer munkahely jön létre, azonban ennek jelentős részét közmunkával hozzák majd létre.  „A közmunka nem olyan, mintha a piac teremtené a munkahelyet, ráadásul könnyen állami többletkiadást jelenthet (akárcsak számos más, egyelőre még nem kvantifikált kormányzati program). Az idei, év eleji SZJA-csökkentés helyett feltehetően a járulékok csökkentése lett volna célravezetőbb munkaerőpiaci szempontból. Az álláspiac várható alakulását, a hitelezés bénultságát és a főleg jövőre érvényesülő, lakosságot is érintő megszorításokat tekintve a Bizottság óvatos aggodalma érthető” – emelte ki. „A kormány pesszimista növekedési szcenárióját elfogadhatónak tartja a piac, de a centrális (alap-) pálya magas növekedési ütemei mögötti feltevések kevéssé hihetőek” – fejezte be Barta György.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek