MGYOSZ: A kötelező béremelés a külföldi cégeket támogatja

Mindez az MGYOSZ véleménye szerint a piacgazdasággal nem összeegyeztethető megoldás, és veszélyezteti a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kormányzati törekvések teljesülését is.
Az MGYOSZ tagvállalatai és tagszövetségei szerint – akik között megtalálhatóak multinacionális vállalkozások, pénzintézetek, kereskedelmi, gyógyszeripari, építőipari, gépipari, energetikai cégek, több ezer közepes és nagyvállalkozás valamint számos meghatározó ágazatot képviselő szakmai szövetség – a most bemutatott törvényjavaslat a vállalkozások gazdálkodásába történő olyan szintű beavatkozás, amely piacgazdaságokban nem megszokott.

A tervezett módosítás tovább nehezítheti a hazai vállalkozói szektor helyzetét azzal, hogy teljesítmény nélküli bérkifizetésre kötelezné őket. Mindezek alapján, a feketegazdaságot is erősítheti a módosítás, amennyiben változatlan formában életbe lépne.

„Nem lehet elvárni, hogy az adóváltozások esetleges negatív hatását a cégek automatikusan, gazdasági helyzetüktől függetlenül kompenzálják béremeléssel. Ez a tervezet különösen a már egyébként is rossz helyzetben lévő vállalkozásokra róna további terheket, tenné kilátástalanná a működésüket egy nehéz gazdasági környezetben. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos cég esetében a kötelezően előírt béremelést csak leépítésekkel lehet majd kigazdálkodni. A törvényjavaslat azon pontja pedig, amely kilátásba helyezi a közbeszerzésből történő kizárást és az állami transzferek megszüntetését, kifejezetten a külföldi cégeket – amelyekre az előírás nem vonatkoztatható – hozná előnyös helyzetbe a magyarországi vállalkozásokkal szemben.” – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

A legnagyobb hazai munkaadói szervezet véleménye szerint az adószabályok módosítása miatti nettó bércsökkenést nem lehet kizárólag a munkaadókkal megfizettetni, hiszen a vállalkozások a béreket alapvetően a munkavállalók teljesítménye szerint, illetve a piaci viszonyok változását követve határozzák meg.

„Reméljük, hogy az OÉT megszüntetése után is lesz lehetőségünk a következő hónapokban arra, hogy a munkavállalókkal és a kormánnyal tárgyalhassunk a béremelések mértékéről, és nem veszik el tőlünk a bérmegállapítás jogát. A konkrét tervezettel nem értünk egyet, és reméljük, ebben a kérdésben lesz még alkalom az egyeztetésre”. – tette hozzá Rolek Ferenc.