Közös vacsorára hívta össze a magyar uniós elnökség az EU pénzügyminisztereit ma estére Brüsszelben, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön egyik legfontosabb feladatának, az unió gazdasági kormányzását lehetővé tévő hatos jogszabálytervezetnek az elfogadásához. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az informális „parti” középpontjában egy bizalmas elnökségi jelentés áll majd: ez egyrészt összegzi az Európai Parlament (EP) és a tagállami érdekeket képviselő tanács nevében eljáró magyar elnökség között zajló tárgyalások állását, másrészt felsorolja azokat a pontokat, amelyekben leginkább eltér a két intézmény álláspontja.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a desszert asztalra kerülésének idejére a minisztereknek nagyjából sikerül megegyezni arról, milyen kérdésekben és mennyit hajlandók engedni az EP-nek. Ezután – a magyar elnökség diplomatáinak irányításával – ismét a kompromisszumkeresés napjai jöhetnek, a jövő hétfői Ecofin-ülésre pedig már valószínűleg végleges formába önthetik álláspontjukat az uniós miniszterek. Az EP a jelenlegi állás szerint három nappal ezután, jövő csütörtökön szavaz a hatos jogszabálycsomagról – ha rábólint, akkor az Európai Tanács pénteken jóváhagyhatja a jogszabályokat. Ezzel a jogalkotási folyamat lezárul, és az új szabályok – Pelczné Gáll Ildikó, az EP gazdasági és monetáris bizottsága tagjának korábbi közlése szerint – már 2012-től életbe léphetnek.
Ez a forgatókönyv természetesen borul, ha az EP megmakacsolja magát. Egyrészt dönthet úgy, hogy elnapolja a szavazást, és júliusra, a lengyel elnökség idejére halasztja a döntést. Ennél is rosszabb eshetőség, ha elutasítja a törvénycsomagot, ebben az esetben ugyanis újabb egyeztetési körre lesz szükség, ez újabb hónapokat vehet igénybe.
A magyar elnökség ugyanakkor kitart az eredeti menetrend mellett, és minden követ megmozgat annak teljesüléséért – mondta lapunknak Hajdú Márton elnökségi szóvivő. Szerinte az Európai Tanács elvárása és a piacok várakozása is az, hogy június végéig legyen megállapodás, elmaradása pedig „beláthatatlan következményekkel járhatna”.
Kiszivárgott információk szerint a legnagyobb véleménykülönbség az automatizmusok és az úgynevezett „score board” tekintetében van az EP és a tanács között. Előbbi lényege, hogy a szabályokat megsértő tagállamokat egy automatizmus alapján, politikai mérlegelés nélkül lehessen büntetni – ezt a tagállamok szeretnék elkerülni. A 8-10 mutatóból álló, a makrogazdasági egyensúlytalanságokat jelezni hivatott eredménytábla pedig azért érzékeny téma, mivel ezzel újabb normákat állítanának fel a gazdaságoknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, Kármán András által vezetett magyar diplomaták dolgát nehezíti, hogy egyes kérdésekben nemcsak a tagállamok, hanem az
Európai Parlament is megosztott, így sok esetben eltérő vélemények sokasága között kell megtalálni a közös nevezőt. Hogy ez végül sikerül-e, azaz valóban át lehet-e tolni még ebben a hónapban, azaz a magyar elnökség ideje alatt a csomagot az EU törvénykezésén, az egyelőre megjósolhatatlan.
Mit jelent a gazdasági kormányzás?
A 2008 őszén Európába is begyűrűző válság láttán az uniós tagállamok megállapodtak abban az alapelvben, hogy a jövőben koordinálják gazdaságpolitikájukat, azaz megteremtik az EU gazdasági kormányzását. Ehhez el kell fogadni a jelenleg még vita alatt álló hatos jogszabálycsomagot, amely pontosan rögzíti, mit is jelent majd a gyakorlatban a tagállamokra nézve a gazdasági kormányzás. Ezenfelül fel kell állítani az eurózóna állandó válságkezelő mechanizmusát is, amelyen belül állandó hitelkeret nyújtana segítséget az eladósodott tagországoknak.Ehhez módosítani kell az EU hatáskörét és munkamódszereit rögzítő liszszaboni szerződést: a változtatást az állam- és kormányfőket, valamint az
Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós csúcsszerv, az Európai Tanács 2010 decemberében elfogadta, ez év márciusban pedig az Európai Parlament is támogatásáról biztosította.
Az egyes tagállamoknak 2012 végéig kell ratifikálniuk a szerződésmódosítást, hogy az 2013 elején életbe léphessen.
Ehhez módosítani kell az EU hatáskörét és munkamódszereit rögzítő liszszaboni szerződést: a változtatást az állam- és kormányfőket, valamint az
Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós csúcsszerv, az Európai Tanács 2010 decemberében elfogadta, ez év márciusban pedig az Európai Parlament is támogatásáról biztosította.
Az egyes tagállamoknak 2012 végéig kell ratifikálniuk a szerződésmódosítást, hogy az 2013 elején életbe léphessen. Miről szól a hatos csomag? A hatos jogszabálycsomag – amelynek vázát az
Európai Bizottság által tavaly ősszel kidolgozott javaslatok jelentik – növelné a „külső”, által gyakorolt kontrollt a tagországok költségvetése felett. Az eredeti elképzelések szerint bevezetnék a túlzott egyensúlytalansági eljárás intézményét, amelynek célja, hogy észleljék és korrigálják a makroszintű egyensúlytalanságokat.
A strukturális költségvetési egyenleg alakulása mellett vizsgálnák a tagállami kiadások növekedésének ütemét is, az adósságkritériumot pedig az eddigieknél hangsúlyosabban, a deficitmutatóval azonos súllyal vennék figyelembe. Másrészt az EU egyfajta „belső kontrollt” is szeretne meghonosítani a tagállamoknál, ezért azt indítványozza, hogy azok alkalmazzák költségvetési eljárási gyakorlatukban az általa kidolgozott minimumkövetelményeket. Ezek főleg a költségvetés tervezését, átláthatóságát és végrehajtását érintik. Harmadrészt szigorítaná a szankciórendszert, hogy a tagállamok az új szabályoknak megfelelően alakítsák költségvetésüket.
A hatos jogszabálycsomag célja, hogy a tagországok egyensúlyban tartsák költségvetésüket, másrészt időben korrigálják az esetleges makrogazdasági és versenyképességi problémákat.
A remények szerint így nő annak az esélye, hogy elkerülhetők vagy legalább könynyebben kezelhetők lesznek a tagországok az egész európai közösséget veszélybe sodró adósságválságai. -->
