Az eredményszemléletű egyenleget idén a GDP 2 százalékára célozta be a kormány, ami a mostani számok alapján teljesíthetőnek is tűnik. A tulajdonosoknak kifizetendő, 260 milliárd forintra becsült reálhozam kifizetése után 2660 milliárd forintos nyugdíjvagyon nélkül azonban tovább emelkedne a tavalyi, 4,3 százalékos deficit. Az ügynek azért lehet jelentősége, mert ezen múlhat, megszünteti-e az a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárást. A kormányzati tervek szerint jövőre már egyszeri tételek nélkül is az előirányzott 3 százalék alá csökkenne a hiány, de ezt már 2011-re is vállalták Brüsszelnek.
A növekvő hiány mögött jelentős adócsökkentés áll, ami a bevételi oldalon 2,8 százalékos nominális csökkenést okozott a büdzsében. Az új adójogszabályok következtében a jövedelemadó-bevételek jelentősen, 20,9 százalékkal visszaestek, de a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési és importadók bevételei kismértékben emelkedtek, azonban ezen belül az áfabefizetések 5,5 százalékkal visszaestek. Javította viszont a bevételeket, hogy tavaly november óta a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulást sem utalja tovább az állam az egyéni számlákra. Ennek a többletbevételnek egy része azonban később kiadásként fog jelentkezni. A magánkasszáknál maradó tagoknak ugyanis előbb-utóbb vissza kell a kiesést utalnia az államnak.
Eközben a kiadási oldalon enyhe kiengedés látszik. A kormányzat az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal költött többet – az eredményszemlélet szerint. Ebben tehát nem játszott szerepet a 2010. végi kiadások elhalasztása, mert azt a vonatkozó negyedévben veszi figyelembe a statisztika. Annak ellenére, hogy a kormányzati beruházások jelentős szűküléséről szóltak a hírek, a felhalmozási kiadások erőteljesen, 8,7 százalékkal bővültek, eközben viszont a bérkifizetéseken ennél is nagyobb mértékben vágott vissza a kormány.
