Felforgatott adórendszer

Közel 540 milliárd forintot „engedett ki” a kormány személyi jövedelemadóból (szja) csak a múlt évhez képest: a magánszemélyek és egyéni vállalkozók jövedelmét terhelő legjelentősebb adónemből az idén a várakozások szerint az összes központi költségvetési bevételnek csupán a 17 százaléka származik. Ez az arány 2009-ben még 23 százalék közelében járt.

Miközben a korábbi hónapokban heves vitákat váltottak ki a tavaly elhatározott szja-módosítások (lévén a gyermektelen alacsonyabb keresetűeknél valamelyest nőtt az elvonás mértéke), összességében az állam 2009 óta az szja-bevétel közel harmadáról mondott le. A jövedelmek magyarországi adóterhelése immár nemzetközi összehasonlításban is vonzónak nevezhető: az Eurostat-adatok már az elmúlt évre azt mutatják, e téren hazánk jóval kedvezőbb mutatóval rendelkezik, mint az uniós tagállamok többsége. Bár a GDP arányában 5 százalék alatti litván és bolgár jövedelemadó-teher még varázslatosabbnak tűnik, és kedvező a szlovák 5,4-es adat is, a 8 százalékot közelítő magyar mutató még mindig jócskán a 12,2 százalékos uniós átlag alatt van. Mindez pedig 2010-ről szól, márpedig tavalyhoz képest az idén további százmilliárdokkal csökken a személyi jövedelemadó címén befizetendő összeg.

Elégedetten hátradőlni azonban nincs okunk, mivel az élőmunkateher (a béreket terhelő adók és hozzájárulások aránya) Magyarországon még mindig az uniós átlag felett van, tavalyi adatok szerint 41 százalékos. Bár ez a ráta is csökken az idén, nem túl biztató, hogy 24-25 körüli mutatót nemcsak a szomszédos Románia tudott produkálni tavaly, hanem a nálunk jóval fejlettebb Nagy-Britannia is.

Ennek egyik oka, hogy a szociális és társadalombiztosítási jellegű hozzájárulások aránya nálunk még mindig igen magas: bár a 27 uniós tagállam átlagánál valamelyest alacsonyabb a magyar adat, a térségben tetemesnek számítanak az e címen elvont összegek. Igaz, a még 2009-ben elhatározott járulékcsökkentések hatása azért az Eurostat-adatokon is látszik.

Érdekes kettőség figyelhető meg a termelésre háruló adók terén. Miközben 2009-hez képest az idén több mint 250 milliárd forinttal kevesebb társasági nyereségadóra számít az államkassza, e köztehernél hazánkban – amely a harmadik legmagasabb elvonási szintet alkalmazó ország az EU-ban – ezeknek az adóknak az aránya még emelkedett is az utóbbi években. A társasági és a különadókat egy kalap alá vevő uniós statisztikában pedig e téren nem is várható javulás, hiszen az állam többet szed be átmenetinek beharangozott bank- és ágazati adókból, mint amennyivel csökkent a társaságok által fizetendő nyereségadó mértéke.