Feszültnek ítélik az itteni légkört
– Franciaország az egyik legfontosabb kereskedelmi és tőkepartnere Magyarországnak, azaz: számunkra fontos, hogyan látnak minket az önök által képviselt francia (rész)tulajdonú cégek. Milyennek ítélik meg a magyarországi üzleti légkört?
– Finoman szólva is feszültnek! A válság nagymértékben sújtotta Magyarországot. 2010-ben a közép-európai régióban – Románia után – Magyarország nyújtotta a második leggyengébb teljesítményt a maga 1,2 százalékos növekedésével, azután, hogy 2009-ben még 6,7 százalékos visszaesést produkált a gazdaság. A külföldi beruházások volumene 5,5 milliárd dollárral csökkent 2009-ben, ez a befektetők bizalmatlanságáról tanúskodik, a hazai fogyasztás pedig nem állt még vissza a válság előtti állapotába. Ez azonban csak az egyik problémakör. Másfelől ugyanis megkérdőjelezhető a politikai döntések kiszámíthatósága. A válságadók visszamenőleges hatályú kivetése és a beszedés időszakának az adók kivetését követő néhány hónapban történő meghatározása rendkívül rossz hatással volt a külföldi reinvesztíciók nagyságrendjére. Ez tagadhatatlanul komoly probléma, amelyet mi-előbb orvosolni kell, hiszen a magyarországi befektetések közel kétharmadát a külföldi befektetések teszik ki.
– Melyek azok a főbb tényezők, amelyek elvehetik a befektetők kedvét?
– Magyarország vonzerejét illetően a legfőbb problémát a hazai piac gyengesége jelenti. És paradox módon talán a forint viszonylag magas árfolyamon tartása korlátozza az ország vonz-erejét.
– Milyen területeken lát mégis lehetőségeket további befektetésekre?
– Befektetési szempontból továbbra is az autó-, a gyógyszer- és az energiaipar számít a legfontosabb húzóágazatnak.
– Azért a magyar működőtőke-állomány nagysága azt mutatja, hogy van némi vonzereje az országnak. Melyek a legkecsegtetőbb tényezők a francia befektetők és az üzleti élet számára a magyarországi tevékenységük fejlesztéséhez?
– A nagy voluntarizmussal bevezetett reformok teljesen nyilvánvalóan megnyugtató tényezőként és a növekedési pályára való visszaállás egyik jövőbeli motorjaként értékelhetők. A beruházást ösztönző támogatások és az adócsökkentések kedvező hatást gyakorolnak a befektetésekre. Ugyanakkor a nagy vállalatcsoportok esetében, amelyek konszolidációs szabályai összetettek, ennek végső soron csak csekély hatása lehet. A kis- és közepes vállalatok esetében viszont vonzó, a befektetésekre kedvező – mondhatni szerencsés – hatásra lehet számítani. A kormány egyébként erre helyezte a hangsúlyt.
– És mi a helyzet a kereskedelmi kapcsolatok terén? Lát-e kihasználatlan kapacitásokat?
– Francia adatok szerint Franciaország jelenleg Magyarország kilencedik legnagyobb importpartnere, 4,02 százalékos piaci részesedéssel, a magyar exportból pedig 5,0 százalékkal részesedik hazám, s ezzel a magyar termékek és szolgáltatások hatodik legnagyobb felvevőpiaca. Ugyanakkor Magyarország Franciaország számára csak a 29. az exportpartnerek sorában, 0,69 százalékos részesedéssel, illetve 0,71 százalékos súllyal a 25. legjelentősebb importpartnere. Leszögezhetjük tehát, hogy van még mit javítani a két ország kereskedelmi kapcsolatai terén.
– Milyen lehetőségeket lát ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésére?
– Franciaországnak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében egy olyan, a hazai vállalatok exporttevékenységét elősegítő többszereplős és eredeti hálózata van, amelyet „francia exportcsapatnak” nevezünk, és amely magában foglalja a külföldön működő francia kereskedelmi kamarákat is. Ezen a hálózaton keresztül átfogó képet lehet kapni a francia vállalatok igényeiről, legyen szó akár külföldi letelepedésről, akár importról vagy exportról.
