helyett munka
Hónapokig tartott a kormány és a rendvédelmi dolgozók közötti huzavona, melynek egyik fő pontja a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése volt. Emellett azonban más követelések is akadtak a rendvédelmisek részéről, többek között egy új életpályamodell kidolgozása. A Belügyminisztérium szerdán zárta le az egyeztetést, és az ígéret szerint figyelembe veszik a szakszervezetek javaslatait. Az új életpályamodell értelmében 52 éves kor felett könnyített szolgálat, 60 év felett pedig rendelkezési állományba helyezés várna a rendőrökre.
Pintér Sándor miniszter leszögezte: 2014-ig 30 százalékkal tervezik emelni a rendőrök bérét, de nem mindenkinek egyformán, ugyanis a teljesítmény, a munkakör nehézsége és az elvégzett munka minősége befolyásolná a fizetés magasságát. A szolgálati nyugdíj jelenlegi rendszere 2012-től megszűnne, így azok a nyugalmazott rendőrök, akik hajlandók visszatérni a munkába, várhatóan az új közmunkaprogramot felügyelik majd. A dokumentum elfogadhatatlan a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete számára, ezért ősszel újabb tüntetések várhatók.
Egészségügy:
120 milliárd kellene
Nem hitegeti konkrét béremeléssel Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az orvosokat, akiknek növekvő jövedelme az ország gazdasági teljesítőképességének függvénye. Egyelőre csak a kezdő szakorvosoknak szóló ösztöndíjprogramra talált forrást a tárca, de az ígéretek szerint ez csak a kezdete az egészségügyi ágazat dolgozóit érintő bérkompenzációnak. A rezidenseknek cserébe vállalniuk kell, hogy tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, továbbá azt, hogy nem fogadnak el hálapénzt. A közelmúltban elfogadott népegészségügyi termékadó bevételét elvileg kötelező az egészségügyre fordítani. A 20 milliárd forint körüli bevétel az orvosi béremelés-javaslat tizedére lenne elegendő. Becslések szerint ugyanis az orvosi alapjövedelem havonta átlagosan nettó százezer, az egyéb egészségügyi dolgozóknál pedig nettó negyvenötezer forinttal történő megemeléséhez évente körülbelül 120 milliárd forint költségvetési forrásra lenne szükség.
Nincs ok a tanársztrájkra?
Szokás szerint nagy a bizonytalanság a tanártársadalomban, ahol elvileg az életpályamodell 2013 szeptemberében léphet életbe. Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a bért kapják meg a pedagógusok. Hoffmann Rózsa államtitkár szerint nincs ok sztrájkra, mert a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés fogalma megszűnik ugyan, de az életpályamodell a mostaninál jóval magasabb fizetést biztosíthat. Konkrét összeget még nem mondott. Sokat vitatott kérdés a pedagógusok munkaideje is. A cél az, hogy a tanár ne rohanjon el a tanórák után a másodállásába dolgozni, hanem több időt töltsön el a gyerekekkel. A tiltakozó szakszervezetek állításával szemben Hoffmann Rózsa szerint szó sincs arról, hogy 30-40 ezer pedagógus utcára kerülne.
Átjárható közszolgálat bérbefagyasztással
Elkészült a Magyar Honvédség 2021-ig szóló humánstratégiája, amely a közszolgálati életpályamodellhez igazodva működik majd – jelentette be nemrég Hende Csaba miniszter. Az illetményrendszert az új modellhez igazítják, ezáltal a kereset meghatározó eleme a rendfokozat (beosztás) és a szolgálati idő lesz, továbbá jelentősen átalakul a pótlékok rendszere is. Ha már nincs lehetőségük az előmenetelre, a katonák a közszolgálat más ágaiban kezdhetnek új karriert. A kormány januártól vezeti be a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét és az új javadalmazási szabályokat. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az átszervezések akár létszámleépítéssel is járhatnak. Ugyanakkor több fontos információ mellett már az is tudható a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-es költségvetési szándékairól, hogy várhatóan a bérek nem fognak emelkedni a közszférában.
