Lehetőségek Németországban
Újabb és újabb lehetőségek adódnak a Németországban munkát vállalni kész külföldiek számára, de igencsak kérdéses, hányan fognak élni a lehetőséggel Magyarországon. Ez év május előtt becslések szerint 50 ezer volt a legálisan kint dolgozók száma.
„A magyarok külföldi, ezen belül németországi munkavállalói kedvében nem tapasztalható érzékelhető változás a válság miatt, ugyanazokban a szakmákban a leginkább keresettek a lehetőségek, mint korábban” – állította lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. A szakértőt annak kapcsán kerestük meg, hogy a Handelsblatt tegnapi számában arról írt, a szövetségi munkaügyi hivatal a szakképzett munkaerő terén jelentkező hiány leküzdésére egyre inkább az olyan európai „válságországokból” érkező szakképzett bevándorlókra számít, mint Spanyolország, Görögország és Portugália. A Zentrale Auslands- und Fachvermittlung állásközvetítő igazgatóját idézve a lap azt írja: nagy potenciál kínálkozik Spanyolországban, ahol sok ezer mérnöknek, köztük IT-szakembereknek nincs állása. Jelenleg elvben 17 ezer spanyol szakember érdeklődik németországi munkavállalás iránt, a német cégek Görögországban és Portugáliában is keresnek munkaerőt. Portugáliából sok ápolónő szeretne Németországba menni, Görögországban pedig az orvosok érdeklődnek elsősorban a német munkalehetőségek iránt. Szintén Németország felé tekingetnek a bolgár és horvát mérnökök, orvosok, szakmunkások és ápolók – írja Handelsblatt.
Magyarországot nem említi a lap, bár tény, a felmérések azt mutatják: egyre több magyar egészségügyi dolgozó, köztük végzett medikus is Németország felé veszi az irányt. Ezt Csaposs Noémi is megerősítette. Mint elmondta: eddig a slágerterületet az építőipar, a műszaki területek, a vendéglátás jelentette, s most az egészségügy (orvosok, nővérek) is ilyenné válhat.
Annak ellenére is, hogy a magyarok nehezen mozdulnak, Németország mind kevésbé vonzó, összehasonlításban például Nagy-Britanniával – derült ki a Tárki által májusban közzétett felmérésből. Pedig az elmúlt közel két évtizedben sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya, mint most, amikor a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik abban, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne. Ez év tavaszán a felnőtt lakosság 12 százaléka mondta, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százaléka pedig azt, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk kivándorolna.
Nem tartja véletlennek a trendeket Csaposs Noémi. Mint mondta: a német (és osztrák) munkavállalással nyelvi problémák is adódnak. Tény, a fiatalabb generációk kevésbé tanulnak németül, inkább az angolt preferálják, miközben – a fent idézett Handelsblatt-cikk is hangsúlyozza – Németországban a külföldi dolgozók fogadásának legnagyobb akadálya a nyelvtudás hiánya. Érthető, hogy a kelet-közép-európai uniós tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben a 2004-es csatlakozás után hét évig alkalmazott munkaerő-piaci korlátozások május elsejei hatállyal történő megszüntetése előtt csak mintegy 50 ezer magyar munkavállaló dolgozott legálisan Németországban.
Lehetőség pedig a mostani dél-európai válság előtt is volt: a német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője május közepén úgy nyilatkozott, hogy Németországnak kétmillió szakképzett bevándorlóra van szüksége, hogy ellensúlyozza a bizonyos területeken várható szakemberhiányát. Szakértők szerint a legnagyobb a kereslet az egészségügy területén orvosok, ápolónők és általánosságban ápoló személyzet, az ipar területén pedig elsősorban mérnökök és szakmunkások iránt van. Keresettek ugyanakkor az építőiparban dolgozni szándékozók is.
„A magyarok külföldi munkavállalását az is befolyásolja, hogy a legtöbben csak átmeneti pénzkereseti megoldásnak tartják azt, úgy érzik, minden ideköti őket, s legtöbbjük kéthetente legalább haza akar látogatni” – sorolta tapasztalatait Csaposs Noémi. Van ugyan egy fiatal, nyelvtudással jól felvértezett réteg is, de ők nem annyira az osztrák–német lehetőségeket keresik, hanem az angliait, illetve a belgiumit – tette hozzá az SZTMSZ elnöke.
