Martonyi: Legalább nekünk legyen világos politikánk
Kiadta a Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentését a magyar gazdaságról. Az anyag bemutatóján Kerekes László, a szervezet elnöke gratulált a magyar soros elnökség sikeréhez, és kiemelte, a kiszámíthatóság a legfontosabb tényező a versenyképességhez. A szervezet szerepét hangsúlyozva kiemelte: az HEBC tagjai több mint 1000 milliárd eurós árbevételt érnek el, és 6,6 millió főt foglalkoztatnak Európában.
A rendezvényen részt vevő Martonyi János elismerőleg szólt a jelentésről, egyetértett azzal, hogy a kiszámíthatóságnak kiemelt a szerepe. Ugyanakkor nehéz előre látni a politikai és más robbanásokat, például az elnökségi felkészülés során még nem lehetett tudni, mi fog történni például Észak-Afrikában. A gyors alkalmazkodásra, gyors reagálásra van szükség – mondta el Martonyi. És ha már a világ ennyire bizonytalan, legalább nekünk legyen egy világos politikánk, amelyben biztosak vagyunk – fogalmazott Martonyi, aki különösen fontosnak nevezte az Európa 2020 stratégiai céljait, ezek tökéletesen beleillenek a magyar célkitűzésekbe is. Minden, amit tett a magyar elnökség, a versenyképességet szolgálja.
Fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy Magyarország nyitott, vagy belterjes kíván-e lenni. Rámutatott, hogy hazánk már most is a legnyitottabb gazdaság az EU-ban, és az egyik leginkább integrálódott az Unió gazdaságába. A nemzetközi kereskedelem területén Magyarország látványos sikereket ért el. A külkereskedelmi mérlegünk 2010-re 5,5 milliárd euróra nőtt. Idén a kereskedelmi mérlegünk tovább nőhet, akár a 7-8 milliárd eurót is elérheti – mondta Martonyi. Ez a mi sikerünk egyik legfontosabb forrása a miniszter szerint, ezáltal ugyani Magyarország biztonságos országnak számít.
Beszélt a multinacionális cégek jelentős beruházásairól is, amelyek tovább javítják majd az ország külgazdasági pozícióját. Hangsúlyozta: Magyarország mindig is nyitottságra törekedett, a Dohai megállapodás késlekedésére például kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokkal reagálunk, például Szingapúrral vagy Ukrajnával. A schengeni bővítés kapcsán is a regionális szempontokat követtük – mondta Martonyi, mivel szélesebb régiós együttműködés a cél. A Visegrádi egység megőrzése mellett a kelet- és Nyugat-Balkán felé is nyitunk, ezek Magyarország természetes partnereinek tekinthetők.
Az államháztartásra vonatkozó kritikákat is elismerte a külügyminiszter, a legfontosabb célnak nevezte, hogy 7 év után kikerüljünk a túlzott deficit eljárás alól. 2012-ben és 2013-ban jelentős lépéseket kell tenni ezen a téren. Mindezeken túl a demográfiai gondok kezelését is hangsúlyozta mind hazai mind európai szinten. A marginalizált csoportokat pedig be kell emelni a társadalomba, ezért hangsúlyozták a romastratégiát.
Roman Kowalski Lengyelország budapesti nagykövete is elismerően szólt az értékelésről, amely regionális dimenzióban is értékelhető. A benne foglalt tézisekkel nehéz egyet nem érteni – fűzte hozzá. Ugyanakkor felvetődnek Lengyelország feladatait érintő kérdéseket is. A jelenlegi elnökség is a növekedésre, a nyitottságra, illetve a biztonságra törekszik. Az integráció erősítésére törekedve alkották meg a jelszavukat is: „Több Európát”. A tartós növekedés biztosítása a következő költségvetés egyik fő feladata, amelynek elindítása a lengyel elnökségre esik. A közös agrárpolitika, az egységes piac erősítése, a kkv-k támogatása is prioritások.
A jelentés értékelésével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az országstratégia megalkotása régóta hangoztatott feladatunk. Ehhez a helyi adottságokból kiindulva, kormányzati ciklusokon átívelő jövőképet kell alkotni, amelyből aztán levezethetőek az akciótervek, ehhez igazíthatók a vállalati stratégiák is. Jónak találják a kormányzati akcióterveket, ugyanakkor együttesen sem helyettesítik az országstratégiát. Az országimázs kialakítását is ezekhez a célokhoz kell igazítani. A nemzetközi szinten is sikeres magyar vezetők lehetnek az ország legjobb nagykövetei, kedvezően befolyásolhatják az országról alkotott képet. Nem szükséges kiszámíthatatlan és olykor visszamenőleges intézkedésekkel rontani a vállalkozások gazdálkodási környezetét.
