Módosul a feltételrendszer

Szakmai egyeztetésen van az egyedi állami beruházási támogatás szabályrendszere – tudta meg a Világgazdaság. Már nemcsak az árbevétel, a megtérülés vagy éppen a munkahelyteremtés szerepel hangsúlyosan, hanem az egész gazdaságra gyakorolt jövedelemhatás egyéb elemei is. Az elmaradottabb régiókat az eddigieknél is erőteljesebb pozitív diszkriminációval igyekeznek segíteni – derül ki a lapunk birtokába jutott tervezetből.

Talán a legnagyobb változás a korábbi – az EKD 2004-es bevezetése óta folytatott – gyakorlathoz képest a magyarországi beszállítói háttérre helyezett hangsúly lesz. Az Orbán-kormány által már tavaly meghirdetett céloknak megfelelően a mostani módosítás is intézkedik erről: az egyik támogatási szempontként a tervezet a „beruházó együttműködése a térségi beszállítói háttéripar fejlesztésében” megfogalmazást használja. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az első körös beszállítók magyarországi beruházásaikhoz nem kapnak majd támogatást. A tervezet ugyanis kizárja ebből azt a projektet, amely „termelése 80 százalékában már Magyarországon egyedi beruházási támogatásban részesített beruházást szolgál ki”. Habár a tervezet nem tartalmazza előírásként, de ahogy a Világgazdaság már korábban megírta, a már meg is kezdett gyakorlat szerint az ilyen támogatásban részesülő cégekkel külön beszállító-együttműködési megállapodást írnak alá.

Az EKD a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyez a munkahelyteremtésre: minden kategóriában a duplájára emeli a minimális előírást – derül ki a korábbi szabályozás és a mostani tervezet öszszehasonlításából. Például a feldolgozóipari beruházások, illetve regionális szolgáltató központot létesítő projektek esetében a minimum 10 millió eurós invesztíciónál korábban a nem kedvezményezett régiókban 50, a kedvezményezettekben 25 munkahely létesítését írták elő – a jövőben ennek pontosan a duplájára lesz szükség.

A korábban kiszivárgott tervekkel ellentétben végül nemhogy csökkenne, bizonyos kategóriákban még emelkedhet is az előírt beruházási minimum. Míg korábban a logisztikai központok és a k+f beruházások körében a tízmillió eurót el nem érő projektek is kaphattak támogatást, a szakmai egyeztetésen lévő terv szerint ez a limit lenne a minimum (miközben az előírt munkahelyek száma az előbbi esetben hétszerese, a k+f esetében pedig a duplája a korábban előírtnak).

Lesznek olyan gazdasági tevékenységek, amelyeket kizárnak a támogatásból. Ezek közé sorolja a mostani tervezet a korábban 50 millió euró feletti beruházás esetén támogatásra jogosult turisztikai projekteket, illetve a jellemzően érzékeny területeket (acélipar, szénipar), továbbá a mezőgazdasági termékek élelmiszeripartól eltérő ipari felhasználását célzó beruházásokat. Ugyanakkor egy sor terület előnyt élvez a gyógyszeripartól kezdve a k+f beruházásokon, az egészségiparon és a biotechnológián át egészen a megújulóenergia- vagy a környezetvédelmi iparig, a hagyományos feldolgozóiparon túl.

Nagyberuházások: 50 millió euró, 200 új munkahely (100 az elmaradottabb térségekben)

Beruházások: 10 millió euró, 100 új munkahely (50 az elmaradottabb térségekben)

Regionális szolgáltató központok: 10 millió euró, 150 új munkahely (300 Közép-Magyarországon)

K+f projektek: 10 millió euró, 20 új munkahely

Logisztikai projektek: 10 millió euró, 70 új munkahely (az elmaradott térségekben 30)

Nagyberuházások: 50 millió euró, 200 új munkahely (100 az elmaradottabb térségekben)

Beruházások: 10 millió euró, 100 új munkahely (50 az elmaradottabb térségekben)

Regionális szolgáltató központok: 10 millió euró, 150 új munkahely (300 Közép-Magyarországon)

K+f projektek: 10 millió euró, 20 új munkahely

Logisztikai projektek: 10 millió euró, 70 új munkahely (az elmaradott térségekben 30) Támogatási szempontok - a beruházás GDP-re gyakorolt hatása

- új munkahelyek száma, vállalt időtartam

- szakképzett, felsőfokú munkahelyek

- régió elmaradottsága

- gazdaságélénkítő hatás

- beszállítók közelsége

- a beruházó tartós magyarországi jelenléte

- ha tartósan van itt, eddigi befektetései

- hozzáadott érték adott iparágon belül

- versenyképességi hatások

- térségi beszállítói iparra gyakorolt hatás Az EKD eddigi eredményei, államháztartási hatásai (2004–2010. IV. 15. – a mérleg erre az időszakra áll rendelkezésre)

- EKD-projektek száma: 82

- Az érintett vállalatok száma: 77

Ágazati megoszlás (százalék)

, feldolgozóipari: 75

, szolgáltató központ: 16

, k+f: 7

, megújuló energia: 1

, idegenforgalom: 1

Feldolgozóipari projektek száma

, autó- és járműipari: 25

, vegyipari: 6

, elektronikai: 5

A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 milliárd forint

A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig: 33 195

A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010. I. negyedéig: 40 041

Közvetlen támogatás: 144 468 milliárd forint

Egy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 millió forint

Államháztartási bevételek: több mint 76 százalékuk a munkabérhez kapcsolódik (adók, járulékok)

Nominális államháztartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd

* A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg – tekintettel a többletmunkahely megteremtésére – már a kezdetektől, 2004-től pozitív.

Forrás: NGM, ITD Hungary-->