Nyomort hoz a megszorítás

A gazdasági növekedést egyelőre megfojtják, a munkanélküliséget pedig a jelek szerint tovább növelik az eurózóna problémás országaiban azok a megszorítások, amelyeket az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabott feltételül az általuk folyósított hitelcsomag fejében. A legrosszabb helyzetben kétségkívül Görögország van, ahol – a Eurostat adatai szerint – az idei első negyedévben 15 százalékra szökött fel a munkanélküliség, ez a legmagasabb érték az euró bevezetése óta. Tavaly májushoz képest – ekkor szavazta meg a görög parlament az első EU–IMF-hitelcsomag keretében elvárt megszorításokat – 2,8 százalékkal ugrott meg a mutató, ami az idén további 2-3 százalékkal emelkedhet elemzők szerint.

Az állástalanok számának növekedése egyrészt a közszféra megnyirbálására, másrészt a kkv-szektor mélyrepülésére vezethető vissza: a kis cégek közül tavaly 60 ezer ment csődbe, és becslések szerint az idén is enynyi húzza le a rolót. A kkv-k azért haldokolnak, mert a belső fogyasztás komoly mértékben, a tavalyi utolsó három hónapban például 8,6 százalékkal zsugorodott, minden bizonnyal a lakosságot érintő megszorítások miatt.

Mivel Görögországban a lakossági fogyasztás a gazdaság motorja – a Der Spiegel által idézett tanulmány szerint a gazdasági teljesítmény 70 százaléka függ tőle –, ezért annak zuhanása a növekedési reményeknek is alávágott. Tavaly a GDP 4,5 százalékkal esett – ez messze a legrosszabb érték a már növekedési pályára állt EU-ban –, és még az idén az év elején vártnál nagyobb, 3,9 százalékos mínusszal számol a görög pénzügyminisztérium. A negatív fejleményeket a trojka is elismerte júniusi jelentésében, de ezeket azzal magyarázta, hogy „a strukturális reformok még nem érték el azt a tömeget, amelyek látható eredményhez vezetnek a gazdasági produktivitást és növekedési képességet tekintve”.

Helyszíni beszámolók szerint a tömeges elszegényedés jelei már most láthatók Görögországban – ezrek állnak sorba az ételosztásoknál, egyre több a hajléktalan –, ráadásul a feketeleves még csak most jön, hiszen az eddigi legkeményebb, sorrendben harmadik megszorító csomagot alig fél hónapja fogadta el a parlament.

Nincs könnyű helyzetben az ír lakosság sem, ahol ez év júniusában 14,2 százalékos szinten állt a munkanélküliségi ráta. Ez a legmagasabb érték az euróövezetbe történő belépés óta, és mintegy triplája annak, amelyhez az írek a válság előtti években hozzászokhattak. Némileg biztató viszont, hogy a GDP tavaly már „csak” egy százalékkal zsugorodott, az idén pedig már körülbelül ekkora növekedéssel számol az Európai Bizottság. „Az export továbbra is jól teljesít az erős globális keresletnek és a növekvő versenyképességnek köszönhetően” – mondta az Irish Timesnak Alan McQuaid, a helyi Bloxham brókercég elemzője. A belső kereslet azonban továbbra is apad: idén májusban a kiskereskedelmi eladások – az autóértékesítéseket nem számítva – az előző évhez képest 5,1, áprilishoz képest pedig 0,6 százalékkal csökkentek. Ez valószínűleg a 85 milliárd eurós EU–IMF-csomag fejében vállalt megszorító intézkedésekre vezethető vissza, amely főleg a közép- és alsó rétegekre rakott újabb terheket. Az ír parlament által 2010 végén elfogadott megszorítások részeként például csökkentették a nyugdíjakat, a munkanélküli-segélyt és a családi pótlékot, valamint növelték az adókat. A takarékossági csomag összértéke 15 milliárd euró, ez sajtójelentések szerint a legkeményebb szigorítás Írország történetében.

A megszorításokhoz a portugálok is hozzászokhattak, hiszen az első túlzottdeficit-eljárást rögtön az euróátállás után, már 2002-ben elindította ellenük az Európai Bizottság, és a hiányt azóta sem nagyon sikerült az elvárt 3 százalékos szintre csökkenteniük. A korábban a gazdaság motorjának számító nagy állami beruházások kényszerű visszafogása aztán aláásta a növekedést is – a stagnálásból sem nagyon sikerült azóta kimozdulnia a tízmilliós országnak. A tavasszal Lisszabon számára megítélt 78 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomag is csak ront a helyzeten: a nemrég kinevezett kormány legalább kétéves recesszióval és az állástalanok számának további növekedésével számol, nem kis részben a Pedro Passos Coelho vezette jobbközép–konzervatív koalíció újabb megszorításai miatt.

Ezek többek között az egészségügyi szolgáltatások és a közösségi közlekedés drágulását irányozzák elő. Emellett jelentősen szűkítik a kedvezményes áfakörbe tartozó termékek körét és az szja-kedvezményeket. A legnagyobb felzúdulást azonban a „karácsonyi pénz” ez évre kivetett extra adója okozta.

Időközben azonban az is kiderült: még ez sem elég. A kormányfő vasárnap közölte, újabb, kétmilliárd eurót meghaladó összegű elvonásra lehet szükség a költségvetésben időközben felfedezett lyukak betömködésére. Az ismételt kiigazítások részleteit augusztus végéig jelenti be a kabinet – tette hozzá Passos Coelho.

A további tervezett intézkedések között szerepel a központi minisztériumok és az önkormányzatok költségvetésének megnyirbálása, bérbefagyasztás a közszférában, adóemelés, a cégek és a magánszemélyek adókedvezményeinek szűkítése, valamint a nyugdíjasok juttatásainak csökkentése is.

A további tervezett intézkedések között szerepel a központi minisztériumok és az önkormányzatok költségvetésének megnyirbálása, bérbefagyasztás a közszférában, adóemelés, a cégek és a magánszemélyek adókedvezményeinek szűkítése, valamint a nyugdíjasok juttatásainak csökkentése is. Szinte biztos a piac a görög csődben Ismét rekordszintekre emelkedtek tegnap az államcsőd ellen köthető biztosítások (CDS) díjai az adósságválsággal küzdő országok esetében. A CMA DataVision adatai szerint a görög kötvények CDS-középárfolyama átlépte a 2500 bázispontot, ez történelmi rekord a világon. Ez az árszint már arra vall, hogy a londoni adósság-

piac jelenleg csaknem 90 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. Portugália és Írország CDS-középárfolyamai 1160–1180 bázispont között mozogtak, ez szintén rekord e két ország esetében.

Ezzel párhuzamosan növekedtek az államkötvények hozamai is: a tízéves görög papírok esetében 0,61 százalékkal, 17,173, a kétéves görög papíroknál 1,46 százalékkal, 31,718 százalékra kúsztak fel. A kétéves portugál államkötvények hozamai pedig először lépték át a 20 százalékot, és rekordértékeket regisztráltak a spanyol és olasz kötvények esetében is.

Mindez azt jelenti, hogy a piacok csak egyre drágábban hajlandók finanszírozni ezeket az országokat a piacok megnyugtatására hozott megszorítások ellenére.-->