A megyék az áldozatok
Tömegesen hagyják el a román önkormányzatokat az ott dolgozók, aki tud, menekül az újabb megszorítások elől. A helyzet korábban sem volt fényes Romániában: a tavalyi megszorítási hullám után volt olyan önkormányzati alkalmazott, aki havi 500 lejt, azaz mintegy 32 ezer forintot keresett. A kormány most rendkívül kényesen ügyel arra, hogy minden tekintetben megfeleljen az IMF-nek és az EU-nak, alacsonyan tartsák a költségvetési hiányt, a spórolást pedig az állam magán kezdi. Egész pontosan az önkormányzatokon.
A megyék költekeztek túl, vagy Bukarest? Ez az a kérdés, amely meghatározza a mostani vitákat. A kormány ugyanis úgy véli: a 42 megye hatalma túl nagy politikai és gazdasági kérdésekben, s felelőtlen módon túlköltekeztek az elmúlt években. A megyék szerint viszont az érdemi munkát nem végző kormányhivataloknál kellene kezdeni a megszorításokat.
A megyei dolgozók kirívóan alacsony bérére az IMF is felhívta a figyelmet. Jeffrey Franks, a valutaalap romániai delegációjának a vezetője is arról beszélt, hogy mindenképp szükséges a fizetésemelés, de csakis azután, hogy létszámleépítések történnek. Akadt ugyan olyan értesülés, amely szerint már októbertől több pénzt kapnának az önkormányzati dolgozók, ám Emil Boc miniszterelnök cáfolta ezt: leghamarabb januárban lehet változás. A kormányzati kommunikációban most a legegyszerűbb számítási módról van még szó – ahány százalékát elbocsátják az önkormányzati alkalmazottaknak, annyi százalékos fizetésemelést kapnak a maradók –, de valószínű, hogy az elbocsátásokkal tovább spórolnának a végösszegen.
A vitát bonyolítja, hogy az egyes pártokon belül is nagyok az ellentétek a megyei és a bukaresti politikusok közt. A megyék hatalmát mindenképpen jelentősen csökkentené, ha a 42-ből mindössze nyolc maradna. A koalíciós tárgyalás a jövő héten kezdődik erről, a gazdaságin túl nagy jelentőségű nemzetiségi szállal is.
A nagyobb kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) ugyanis úgy törné le a megyék szerintük túl nagy és kezelhetetlen hatalmát, hogy a mostani, szinte csak az EU-s statisztikák miatt létező nyolc régióból csinálnának óriásmegyéket. Ez pedig igencsak lecsökkentené a magyar többségű megyék gazdasági érdekérvényesítő erejét, hiszen a tervezett dél-erdélyi óriásmegyében is kisebbségbe jutnának a magyarok. Az RMDSZ 16 megyét hozna létre, köztük egy székelyföldit, magyar többséggel.
Az egyébként is feszült helyzetet a Gandul hírportál tovább fokozta, amikor is utánajárt annak, melyik területnek mennyit osztanak vissza az államkasszába befizetett megyei adókból és illetékekből. A magyar többségűek stabilan az országos középmezőnyben vannak, vagyis nem igaz sok román politikus kedvelt állítása, hogy Erdély és a Székelyföld teljes egészében Bukaresttől függ anyagilag. Nagyjából a befizetett összeg 60 százalékát kapják meg, ez ugyan messze elmarad az országos átlagtól, de még így is sokkal jobb helyzetet mutat az ország keleti és déli megyéiben lévő, néhol 80 százalék fölötti aránynál. Sőt, a harmadik legjobb helyzetben lévő megye a román többségű, de erdélyi Kolozs: náluk csak a főváros, valamint a bukaresti agglomerációt jelentő Ilfov megye szorul rá kevesebb állami támogatásra.
Nincs pénz a cégmentésre
Több állami céget nem fog megmenteni a román kormány, mert nincs hozzá elég pénze – közölte Traian Basescu román elnök egy rádiónyilatkozatában. Az idén az országnak 6 milliárd euró kölcsönt kell felvennie a költségvetési deficit fedezésére, a nyugdíjak és bérek kifizetésére. Az állami vállalatok adósságának finanszírozására az elnök szerint már nem marad pénz. „Bármilyen populista intézkedés felboríthatja a makrogazdasági egyensúlyt, és kárba veszne a lakosság által tavaly és az idén hozott áldozat” – fűzte hozzá az elnök.
