Nem lesz új pénzpumpa

Egyelőre nem rontotta el a befektetők hangulatát, hogy Ben Bernanke, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed elnöke nem beszélt egy újabb mentőcsomagról pénteken a Jackson Hole-ban tartott éves jegybankári konferencián. Több elemző is valószínűsítette előzetesen, hogy az amerikai pénzügyi vezetés egy harmadik mennyiségi lazítást (QE3-t), azaz likviditásnövelő céllal kötvényvásárlási programot fog meghirdetni, mivel az USA gazdasága újabb recesszió jeleit mutatja. Bernanke is elismerte a konferencián, hogy az ország növekedése elmaradt a várakozásoktól.

A recesszió súlyosabb, a kilábalás pedig lassabb, mint a Fed remélte – mondta, hozzátéve: a növekedés nem volt elég gyors ahhoz, hogy a munkanélküliség mérséklődjön. Kiemelte ugyanakkor, hogy átmeneti tényezők – mint a márciusi japán földrengés, valamint a már lecsengő nyersanyagársokk – jelentősen rontottak az első félévi teljesítményen. Ezek kifutásával szerinte javulhat a helyzet az év végéig, de arra is utalt, hogy nincs eszköze a Fednek a hatékony gazdaságösztönzésre.

Az amerikai tőzsdeindexek a beszéd után közvetlenül esni kezdtek, de még napon belül ledolgozták a veszteséget. Sőt, jelentős pluszban zárták a pénteki kereskedési napot, a Dow Jones 1,24, a technológiai szektort öszszesítő NASDAQ 2,49 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést. A piaci hangulatot az javíthatta, hogy Bernanke bejelentette: a szeptemberre tervezett kamatmeghatározó ülést kétnaposra hosszabbítja meg a Fed nyílt piaci bizottsága. Ez pedig azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy egy esetleges pénzügyi csomagról tárgyaljon a testület.

A piacok most Barack Obama amerikai elnök szeptember 5-ére meghirdetett beszédére várnak, amelyben bejelenthet egy gazdaságélénkítő és foglalkoztatási programot is. Legalábbis így véli Mohamed el-Erian, az egyik vezető befektetési alap, a PIMCO vezérigazgatója, aki szerint Bernanke rájött, hogy a hatókörén kívüli eszközökkel lehet csak hatékonyan javítani az amerikai növekedésen, amelynek második negyedéves adatát éppen pénteken rontotta le a kereskedelmi minisztérium. Április és június között előzetesen – szezonálisan kiigazítva, évesítve – 1,3 százalékos növekedésről számolt be a hivatal, ezt módosította most 1,0 százalékosra, ami nem lepte meg az elemzőket.

Helyeselné a washingtoni kormány élénkítésre vonatkozó lépését Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is, aki egy németországi konferencián nyilatkozva óva intett a republikánusok által szorgalmazott megszorításoktól. A költségvetési élénkítéshez lehetne forrást találni Stiglitz szerint, például a magasabb jövedelműek erőteljesebb megadóztatásával, illetve a jelzálogadósságok átstrukturálásával.

A Jackson Hole-i konferencián megszólalt az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet is. Az eurózóna monetáris politikai irányítója szerint azonnal megemelkednének a hosszú távú hozamok, ha kiderülne, hogy a jegybank nem a középtávú inflációs cél elérését tartja elsődlegesnek. Trichet kiemelte azt is, hogy az EKB szerint alaptalanok azok a jóslatok, miszerint újabb bankválság fenyegetne az eurózónában.

A konferencián ugyancsak részt vevő IMF-vezérigazgató, Christine Lagarde arra figyelmeztetett, hogy egy veszélyes új szakaszba lépett a világgazdaság. Azonnali lépésekre hívta fel a nagy gazdaságok irányítóit, szerinte a költségvetési fegyelem hosszú távú erősítésével kellene felszabadítani rövid távra forrásokat. Ezzel látszólag ellentmond Joseph Stiglitznek a Nemzetközi Valutaalap első embere, de ő sem elsősorban megszorításokra gondol, hanem például a lakáspiacon a negatív kilakoltatási-árcsökkenési spirál megállítására.

A keleti part 65 millió lakosát érinti kisebb-nagyobb mértékben a hurrikán, több mint kétmillió embert költöztettek ki. Hárommilliónyian maradtak áram nélkül, legalább tízen meghaltak.

A keleti part 65 millió lakosát érinti kisebb-nagyobb mértékben a hurrikán, több mint kétmillió embert költöztettek ki. Hárommilliónyian maradtak áram nélkül, legalább tízen meghaltak. -->