Németország három csomagot küldött Magyarországnak: vigyázat, robban
Akadályokat helyezni a magyarok elé, amelyeken átszárnyalunk, vagy felkenődünk rájuk – régi szokása a németeknek. Ezt tette Angela Merkel Németországa is, Olaf Scholzé maga botlott bele, Friedrich Merz azonban emelte a tétet. Még egy éve sincs hatalmon, és a kancellár máris több olyan csomagot küldött körbe Európában – a magyaroknak különösen nagy méretben –, amelyek az arcunkba robbannak, vagy ellenkezőleg: akár a pénztárcánkat is hizlalhatják. Lássuk az irdatlan zászlókat, amelyeket az együtt cirkáló német triumvirek – Merz, Von der Leyen, Weber – Európa térképére tűztek. Legalább három van, az arcunkba lobognak, a magyarokat vagy megsuhintják, vagy megsimogatják.
Induljunk innen: épp a 2025-ös német GDP-adatok közlése után járunk. A német gazdasággal erősen integrált magyar számára messze nem mellékes, bár a háború kérdése ennél is izgatóbb.
A 0,2 százalékos növekedés igen satnya – de láttán itt is, ott is örömtüzek gyúlnak a kontinensen.
A háborútól és tehetetlenségtől göthös német gazdaság 2022 óta képtelen volt növekedni, és ennek a hatása szétsugárzik az unióra, beleértve a németekkel gazdasági téren együttműködő Közép-Európát. Nem a 0,2-nek örül, aki örül, hanem a reményt ünneplik, hogy talán tényleg elkezdődött valami kilábalás, ha tavaly alig láthatóan is, de idén már legalább lassacskán.
A kérdőjelek ugyanolyan hatalmasak, mint a képletes zászlók, aka csomagok. Németekről van szó.
Legjobban az első csomagot ismerjük, kikerülhetetlenül az orrunk alá nyomták, és első látásra rajta a figyelmeztető jel: robbanékony.
Németország háborúja: az első zászló
A főszereplők mind németek, és mindüknek az Európai Néppárt (EPP), illetve német tagja, a legalább nevében kereszténydemokrata CDU a háttere: Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Manfred Weber EPP-frakcióvezető az Európai Parlamentben (EP). A segédcsapat máltai EPP-s Roberta Metsola, akinek EP-elnöki mandátuma másfél év múlva lejár, és Weber igen komolyan fasírtban van az utódot illetően az egyébként szövetséges Szocialisták és Demokraták frakció vezetőjével, Iratxe García Pérezzel.
A német triumvirátus decemberben első látásra látványos vereséget szenvedett az EU-csúcson: Belgium és az olaszok nyílt, a franciák hallgatólagos ellenkezésén kisiklott a tervük, amellyel egyenesen Kijevnek juttatták volna az unióban befagyasztott orosz vagyon euró-százmilliárdjait, az elfogadott pótmegoldásból pedig – 90 milliárdos közösen felvett hitel Ukrajna pénzügyi-katonai megmentésére – kimaradt Csehország, Magyarország és Szlovákia.
A héten derült ki, hogy decemberben tulajdonképp mindenkit átvert a trió. Von der Leyen alelnöke, Valdis Dombrovskis nyíltan kimondta: Ukrajna csak akkor fizeti vissza hitelt, ha Oroszországtól háborús jóvátételt kap, és az orosz vagyont a hitel fedezetének tekintik.
Ez azt jelenti, hogy – miközben majdnem 200 milliárd eurót már kifizettek Ukrajnának, és a hitel utánra is már készítik az újabb százmilliárdokat –
- Brüsszel és Berlin fütyül az Európai Tanács döntésére, amellyel elvetette az orosz vagyon elkobzásának német ötletét,
- és csak akkor nem kell elszámolniuk az Ukrajnába küldött pénztengerrel, ha az oroszok vereséget szenvednek, ha viszont Ukrajna jár így, azonnal belefutnak a késbe.
Világos (dehát minden intézkedés és nyilatkozat már korábban is ide mutatott): a német triumvirek a hadiösvényre léptek. Illetve léptették az uniót. A hitelfelvételből ugyan Magyarország kimaradt, és a kormány leszögezte, hogy Ukrajna további pénzeléséből is. A háború, illetve a háborús felkészülés költségeiből azonban nem lehet kimaradni, többek közt már csak azért sem, amit lejjebb az energiáról olvashatunk.
Németország hadigazdasága: a második zászló
A háborúról tudjuk, hogy pusztít, a háborús felkészülésnek azonban van egy olyan vonatkozása is, a hadigazdaság, amely képes gazdasági növekedést produkálni. Szerencsésebb helyeken a fegyverüzlet úgy működik, hogy csak a növekedés jelentkezik a pusztítás nélkül, mely utóbbi máshol folyik. A hadigazdaság már nem ez a fokozat. Az első a Donald Trump vezette Egyesült Államok, a második az Ursula von der Leyen adminisztrálta Európai Unió, amely már a csőd szélén a vérét ontó Ukrajnát is saját részeként kezeli.
Merz az átállást tulajdonképp már azelőtt végrehajtotta, hogy kancellárrá választották. A tavaly tavasszal a választásokat követően távozó törvényhozás szavazta meg azt a több százmilliárd eurós infrastruktúra- és védelemfejlesztő programot, amely szakít a német takarékosság több évtizedes elvével, és idén lassan beindulhat.
A terv, amelytől a német gazdaság és partnerei – többek közt a magyarok – felpörgetését remélik, teljes összhangban áll a fordulattal, amelyet második elnöki ciklusában Von der Leyen végrehajtott. Korábban a zöldgazdaságot nevezték ki mézesmadzagnak és a lecsúszó európai gazdaság megmentőjének, mára azonban már a hadigazdaságot és a kapcsolódó fejlesztéseket. Hol vannak már a Greta Thunbergek?
Az unió Berlinben vasalt új zászlaját Volodmir Zelenszkij lengeti. Rá hagyták azt a feladatot, hogy az új világban – amelyben minden kifizetést leállíthat a birodalmi központ – építse fel az unió hadseregét.
Gazdasági értelemben – ha félretesszük azt a veszélyt, hogy a háború pillanatok alatt világháborúvá szélesedhet, miután uniós csapatokat küldenek Ukrajnába, ahogy tervezik – a szakértők szerint a német költekezés akár be is jöhet. A német gazdaság 2025-ös GDP-számait kommentálva az ING elemzői így fogalmaznak: 2026-ra a nagy tételű megrendelések válhatnak az új normává, nem pedig kivétellé.
Sőt, a védelmi szektort 2026-ban akár pozitív meglepetésként is értékelhetjük. Végül, de nem utolsósorban, bár a vállalatok sosem fáradnak bele abba, hogy a magas energiaköltségekre panaszkodjanak, a kormány döntése, amely ezeknek a költségeknek a jelenlegi szint harmadára való csökkentését célozza, további könnyebbséget hozhat – ha megvalósul.
Ez bizony fontos kiegészítés. Tegyük még hozzá – megteszik az elemzők is –, hogy mindez még mindig nem elég. A német gazdaságnak – amelyről a napokban Merz maga is elismerte, hogy bizonyos szektorai kritikus állapotba kerültek – reformokra van szüksége: már a háború előtt elkezdett lecsúszni a nemzetközi versenytársakhoz képest. Egész Európa figyeli – a magyarokat beleértve –, tud-e újítani Németország, és ha költ, arra költ-e, amire kell. A tank nem elég.
Németország és az energia: ilyen zűrzavart még nem láttunk – a harmadik zászló
Miközben a németek azon fáradoznak, hogy a világ minden pénzét Ukrajna szipkázhassa ki az unióból, beleértve a németektől maguktól, a Bundesgerichtshof, Németország legfelsőbb büntetőbírósága napokkal az újabb hatalmas küldeményről döntő decemberi EU-csúcs előtt – világosan utalva Ukrajnára – kimondta: a Németországba olcsó orosz energia szállítására alkalmas Északi Áramlat gázvezetékek 2022-ben történt felrobbantása „nagy valószínűséggel” idegen állam megbízásából történt. De ez csak most derült ki.
Hogy zavarunk fokozódjék: a németek akkor csavarodtak le az olcsó energiáról és rá a drágára, mikor Merkel asszony korábbi döntéseinek következtében bezárták utolsó atomerőműveiket. Lehet még fokozni, ez is friss hír, bár tulajdonképp nem meglepő: fogadkozásuk ellenére a németek hatalmas mennyiségben vásárolják tovább az orosz Barátság vezetéken keresztül a kazah olajat, ami a rossz nyelvek szerint nem más, mint átcímkézett orosz olaj.
Nem csoda, hogy a német vállalatok egy sor kritikus szektorban, amelyeknek enélkül is meggyűlt a bajuk az Európán kívüli versenytársakkal, maguk is zavarodottak az energiaárak felszökése miatt, és sorban zárják be az üzemeiket, vagy legalább teszik lapátra a dolgozóikat otthon és külföldön például az Európát átszövő német autóiparban. A háború miatt Európában felszökött energiaköltség máris akkora pluszköltségeket okozott – a magyaroknak is –, ami vetekszik még az Ukrajnába utalt összegekkel is.
A német vállalatok szenvednek (és miattuk a magyarok is), a német háztartások sem élvezhetik a rezsicsökkentést, amit a magyarok igen,
ezért mindenütt Európában, ahol Németország gazdasági és politikai befolyása erős, izgalommal lesik a harmadik zászlót, amire Merz azt írta: energia.
Láttuk, már gyárilag tépett. Energiafronton életbe vágó egy könnyítés. Keddi Bloomberg-hír, hogy Ursula visszasegített Friedrichnek: Németország megkapta az Európai Uniótól a régóta várt zöld jelzést arra, hogy tovább lépjen egy új, gáztüzelésű erőműflotta állami támogatását célzó tervvel. Greta Thunberg sírva fakad.
Drámai rossz hír érkezett a magyaroknak és Európának – a német feltámadásban nem hisz a világ
A beinduló német költekezésbe helyezi reményét az Európai Unió gazdasága. A német gazdaság gyors feltámadásában – ami jó hír lenne a magyaroknak is – nem hisz azonban a Nemzetközi Valutaalap sem, az IMF friss világgazdasági jelentése szerint folytatódik Európa lemaradása, miközben vezető politikusai háborúra készítik fel az uniót. Bővebben>>>
Merz közölte, ezzel a német ipar nehéz helyzetének enyhítését célzó, 12 milliárd eurós (14 milliárd dolláros) áramárcsökkentési csomag is megvalósíthatóvá vált. A tervhez uniós jóváhagyásra volt szükség, mivel jelentős állami támogatásokat tartalmaz – mondta Merz egy Szász-Anhalt tartományban, Halléban tartott rendezvényen.
Aztán a Trading Economics jelenti: az európai földgáz határidős jegyzései több mint 7 százalékkal emelkedtek, és 36 euró per megawattóra fölé kerültek, ami július 23. óta a legmagasabb szint: a hidegebb időjárás növelte a fűtési igényt. A hónap végéig hideg marad az idő, ami fokozza a gázfogyasztást és felgyorsítja a kitárolást a tárolókból. Orosz gázról szó sem lehet, mondogatják a triumvirek. De kérdés, mi lesz, ha elképedésre beüt mégis a béke.
