Jobb sorsra váró állami épületek

Számos hasonlóságot mutat a Magyar Posta mai Széll Kálmán téri vezérigazgatóságának, a

Magyar Állami Vasutak Andrássy úti egykori székházának,

a Magyar Televízió Szabadság

téri egykori központjának, a

Balettintézet Andrássy út belső részén lévő egykori épületének, valamint a Párizsi udvarnak a története. Mindegyikben nyüzsgő élet folyt, míg állami kézben voltak, ám most mindegyik üresen, szellemházként vár sorsa jobbra fordulására és az optimális hasznosításra. Van, amelyik már új gazdára talált, a többi azonban várja a megfelelő vevőjelöltet, melynek megtalálása a jelenlegi ingatlanpiaci viszonyok között igen nehézkesnek tűnik.

A Magyar Posta Zrt. 2007-ben hirdette meg a százszázalékosan a tulajdonában lévő ingatlant

értékesítésre, a WPR Primus Kft. egyedüliként nyújtott be pályázatot, és 2008. március 28-án kötött szerződést a 19 ezer négyzetméteres Posta-székház megvásárlására. A vételár akkor több mint négymilliárd forint plusz áfa volt. A tulajdonos cég neve azóta Buda Palota Kft.-re változott. Korábbi sajtóhírek szerint az ingatlanon előkészületi munka zajlik az irodaházként való hasznosításra. Az épület teljes műemléki felújítását követően hét irodaszintjén A kategóriás irodaterületeket

alakítanak ki. A földszinten drogéria, kávézó, étterem és papír-írószer nyílik majd, melyeket az utcafrontról lehet megközelíteni. A telek alá háromszintes mélygarázst terveznek.

A Magyar Államvasutak vezérigazgatósági épülete az Andrássy út 73–75. szám alatt volt addig, amíg a társaság át nem költözött egy Könyves Kálmán körúti irodaházba. A cégnél a váltást azzal indokolták, hogy túl sok, különálló egységben kapott helyet a cég irányító apparátusa. „Az 5116 négyzetméteres épület hasznosításának lehetőségeit jelentősen befolyásolja az elmúlt években kialakult gazdasági és ingatlanpiaci válság, ezért a MÁV a jelenlegi helyzetben – bár folyamatosan vizsgálja a szóba jöhető hasznosítási lehetőségeket – a csekély számú potenciális érdeklődő és a banki finanszírozás híján eltűnt ingatlanfejlesztők miatt egyelőre nem bocsátkozik egy esetlegesen előnytelen értékesítésbe” – tájékoztatta a Világgazdaságot a MÁV kommunikációs igazgatósága. Korábbi hírek szerint a vételárat a vasúttársaság öt-hat milliárd forint körül képzeli el.

A Balettintézet épülete is jó pár éve üresen áll, legutóbbi információnk szerint egy külföldi bank tulajdonában van. A Párizsi udvart az V. kerületi önkormányzat értékesítésre írta ki, a folyamat jelenleg is zajlik.

A közeljövőben talán csak az MTV egykori, Szabadság téri székházában lesz valamilyen változás. A 35 ezer négyzetméternyi hasznosítható alapterületből 27 ezer luxusirodaként hasznosul, a fennmaradó nyolcezer pedig kiskereskedelmi egységeknek és vendéglátásnak ad helyet.

„Alapjában véve kizárható, hogy a tulajdonosok komolyan foglalkozzanak a kiskereskedelmi hasznosítás ötletével a felsorolt ingatlanokban, ugyanis az épületek többségénél jelentős többletköltséggel járna az átalakítás, és még így sem jöhetne létre egy modern igényeknek megfelelő kereskedelmi központ” – mondta Balla Ákos, a Colliers International értékbecslési, piackutatási és tanácsadási üzletágának igazgatója. A további hasznosítási lehetőségek közül az emelt minőségű iroda- és a luxuslakóprojekteket az teszi lehetetlenné, hogy nincs vagy csak korlátozott számban van parkolóhely. Az építészeti kötöttségek és a parkolási problémák miatt leginkább a szállodafejlesztés lehet alternatíva, de azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi időben évente nagyjából 1000 szobával bővült a budapesti kínálat, a kereslet pedig csökkenést mutatott. A piacon lévő, s régebben vagy még ma is valamelyik állami intézményhez köthető épületek hasznosítása akkor képzelhető el, ha radikális változás áll be a keresletben a kiskereskedelem, a szállodai szobák és a luxuslakások, illetve magas presztízsértékű bérirodák iránt. Ennek fényében megjósolható, hogy minimálisan további 2-3 évig üresen állnak még ezek az épületek – húzta alá a szakember.