BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Letörnék az önkormányzati lobbit

A kormánypárton belül is heves viták várhatók az iskolák átadása kapcsán – Szeged máris tiltakozik a központosítás ellen

Több település vezetői jelezték: nem szimpatikus számukra az, ahogy a kormány átalakítaná az önkormányzatok feladatait. A kevés ellenzéki vezetésű város többé-kevésbé nyíltan ellenáll, de a kormánypártiaknál is jelentős érdekellentétek vannak, egyre kevésbé mélyen.

Látványos politikai lépésre szánta el magát Botka László, Szeged polgármestere, amikor bejelentette: a csongrádi megyeszékhely nem adja át az iskoláit az államnak. A szocialista városvezető ezt arra reagálva mondta, hogy a kormányzati tervek szerint az általános iskolák, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatója alapján akár a középiskolák is automatikusan állami fenntartásba kerülnének.

Botka persze nem vállalt nagy kockázatot, amikor közölte, hogy a város jobban ért a helyi oktatási ügyekhez, mint az államtitkárság. Egyre valószínűbb ugyanis – bár a kormányzati tervek részleteire még várni kell –, hogy az önkormányzatok egy szerződéssel visszavehetnék az iskoláikat. A helyzetet persze bonyolíthatja a kérdés: mi történik, ha a kormány úgy dönt, hogy nem írja alá a szerződést.

Az iskolák sorsa azonban csupán egy a sok pont közül, amelyben a települések vezetői szembekerülhetnek a kormánnyal. Ezekben a napokban ül össze a Fidesz frakciója egy többnapos tanácskozásra, és a kiszivárgott információk szerint az egyik legkeményebb vitára az új önkormányzati törvény kapcsán számítanak. Különösen úgy, hogy a képviselők közt ott ül az a 75 kormánypárti politikus, aki valamelyik városnak vagy budapesti kerületnek a polgármestere, a megyei közgyűlésekben helyet foglalókról nem is szólva.

Egy olyan pont volt eddig, amelyben a polgármesterek már komolyabb eredményt tudtak elérni, igaz, nem a nagyvárosokból érkezők. Szinte biztos, hogy kikerül az önkormányzati törvény eredeti munkatervéből az az ötlet, amely kétezres lélekszám alatt megszüntette volna szinte a teljes önkormányzatiságot. Ehelyett csak a hivatal szűnik meg, és valószínű, hogy csupán a legkisebb helyeken. Jelentősen nőhet a városok adókivetési joga is, ez szintén komoly engedmény a kormánytól. A központi támogatások felhasználását azonban szigorúbban ellenőriznék, több intézményt átvenne az állam, és az sem kizárt, hogy a polgármesterek nem kerülhetnének be a parlamentbe.

Önkormányzati forrásunk szerint a kormány eltökélt célja csökkenteni a polgármesteri lobbi erejét, a hatáskörök jelentős megnyirbálásáért cserébe pedig az anyagi segítséget próbálnák felajánlani. Többek között így szerezhetik meg a megyei jogú városok támogatását. A legnagyobb települések, amelyek érdekeit Kósa Lajos debreceni polgármester sokáig hatékonyan képviselte a Fideszen belül, akkora gazdasági bajban vannak, hogy forrásunk úgy véli, a megmentésükért a függetlenségük egy részét, akár a megyei jogú városi poszt puszta létét is feláldoznák.

Arra, hogy egy polgármester miért nyomja majd meg a parlamentben az igen gombot olyan döntésekre, amely az ő hatáskörét csorbítja, Tarlós István adott a kormánypárti városvezetők közül elsőként választ. Budapest főpolgármestere egy sajtótájékoztatóján arról beszélt: nem érdemes egy ciklusban gondolkozni, a települések első embereinek eszébe fog jutni, hogy 2014-ben ki jelöli őket.

Egységes minőség és elitgimnáziumok

Döntően az egységes minőségi elvárásrendszerrel indokolta több nyilatkozatában Hoffmann Rózsa a kormányzat azon szándékát, hogy a közoktatási intézményeket állami tulajdonba vegyék. Bár a sokszor eladósodott önkormányzatok helyett az állam finanszírozná ebben az esetben a feladatokat, azt az államtitkár is elismerte, hogy ettől még a fenntartási költségek nem csökkennének. Így azonban lehetőség nyílna az állam számára, hogy fenntartóként érvényesítse elképzeléseit az intézmények életében. Azok az önkormányzatok, amelyek a – ma még nem publikus – köznevelési koncepcióban foglalt feltételeknek megfelelnek, viszszavehetnék oktatási intézményeik irányítását.

Hoffmann egy rádiónyilatkozatában a napokban elismerte: valószínűleg az önkormányzatok mindent megtesznek azért, hogy a jelenleg fenntartásukban működő, nagy presztízsű intézményeket megőrizhessék. Ezért szinte biztosra vehető, hogy az ország nevesebb gimnáziumai a jövőben is kötődnének a fenntartó városukhoz.

– Szeged máris tiltakozik a központosítás ellen Sztojcsev Iván – Braunmüller Lajos Egységes minőség és elitgimnáziumok Döntően az egységes minőségi elvárásrendszerrel indokolta több nyilatkozatában Hoffmann Rózsa a kormányzat azon szándékát, hogy a közoktatási intézményeket állami tulajdonba vegyék. Bár a sokszor eladósodott önkormányzatok helyett az állam finanszírozná ebben az esetben a feladatokat, azt az államtitkár is elismerte, hogy ettől még a fenntartási költségek nem csökkennének. Így azonban lehetőség nyílna az állam számára, hogy fenntartóként érvényesítse elképzeléseit az intézmények életében. Azok az önkormányzatok, amelyek a – ma még nem publikus – köznevelési koncepcióban foglalt feltételeknek megfelelnek, viszszavehetnék oktatási intézményeik irányítását.

Hoffmann egy rádiónyilatkozatában a napokban elismerte: valószínűleg az önkormányzatok mindent megtesznek azért, hogy a jelenleg fenntartásukban működő, nagy presztízsű intézményeket megőrizhessék. Ezért szinte biztosra vehető, hogy az ország nevesebb gimnáziumai a jövőben is kötődnének a fenntartó városukhoz.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek