BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Máris jöhet a kamatemelés?

Ha a nemzetközi hangulat tovább romlik, akár jelentős szigorításra is kényszerülhet az MNB. Az adóváltozások által okozott inflációs nyomást viszont tompíthatja a gyenge belső fogyasztási kereslet.

Miközben egy hónappal ezelőtt még kamatcsökkentést vár az elemzők nagy része az MNB-től, már van, aki akár 1 százalékpontos szigorítást is elképzelhetőnek tart. A lapunknak nyilatkozó elemzők egy része most tartósan a 6 százalékos irányadó ráta fennmaradását jósolja, de egyrészt a romló nemzetközi hangulat, másrészt egyes kormányzati intézkedések is letéríthetik erről a pályáról a monetáris politikát. Az áfa- és jövedékiadó-emelés – 2009-hez hasonlóan – azonnal megjelenhet az árakban. A forintárfolyamot gyengítő devizahiteles intézkedések (főként a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés) pedig az importárakon keresztül gyűrűzhet be az árszínvonalba.

Az adóemelés inflációs hatása nagyrészt egyszeri tényező, ugyanakkor a korábbi áfaemeléseket sem tudták áthárítani teljes egészében a fogyasztókra, így az alacsony kereslet miatt most sem várható, hogy 2 százalékponttal emelkedjen az infláció” – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a Világgazdaságnak. A monetáris politika számára általában egyszeri sokkot jelent az adóemelés, azonban Magyarország tekintetében nem lehet mondani, hogy a bázishatás kifutásával visszatér az infláció az eredeti szintre, mert a magasabb infláció beépült a várakozásokba – tette hozzá. Az elemző szerint „nem az infláció jelenti a fő kockázatot, hanem a pénzügyi stabilitási kockázatok. A külföldiek „olcsón” jutnak forinthitelhez, 3-4 százalékos szinten, szemben a 6 százalékos alapkamattal, így „könnyű” a forint ellen spekulálni; ha a nemzetközi helyzet tovább romlik, akkor kamatot kell emelni – mondta Bebesy.

„Továbbra sem számítunk kamatváltoztatásra, az új bejelentések fényében sem: 6 százalék az előrejelzésünk az idei és a jövő évre vonatkozóan is” – mondta Barta György. A CIB Bank vezető közgazdásza rámutatott: „hiába gyenge a reálgazdaság, az MNB-nek nincs tere lazítani, a külföldi piaci kockázatok és a magasabb elvárt kockázati felár miatt”.

„Mindemellett a belföldi költségvetési célok elérhetősége sem 100 százalékosan biztosított, az új intézkedéscsomaggal együtt sem” – vélekedett az elemző. Hozzátette: az áfa-emelés az inflációs pályán is emel, de nem olyan mértékben, hogy emelni kelljen a kamatot.

„Arra számítunk, hogy Görögország formálisan csődöt jelent a következő fél évben, ami piaci turbulenciákhoz vezet, és ekkor felmerülhet a magyar adósság fenntarthatóságának kérdése” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A bank elemzői 100 bázispontos kamatemelésre számítanak 2012 első félévének végéig. „Emelkedő CDS-felárra és gyengülő forintra számítunk” – tette hozzá.

Homályosak a kormány tervei, és nem biztos, hogy elegendő lesz a 750 milliárd forintos csomag a 2012-es költségvetési cél eléréséhez, mondta az elemző. Amíg nincs eredménye a  kormány „nem hagyományos” gazdaságpolitikájának, addig ezek az intézkedések kockázatot jelentenek – magyarázta Török Zoltán.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek