„A kormány a hazai közteherviselési rendszer felülvizsgálata, a gazdasági szereplők véleményének megismerése, illetve az adózással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, tendenciák áttekintése után határozott 2010 tavaszán a személyi jövedelemadó rendszer gyökeres átalakításáról. Az említett átalakítás kapcsán több cél fogalmazódott meg. Ilyen cél volt a személyi jövedelemadózás rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése” – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A minisztérium közleménye leszögezi: „A kormány elkötelezetten támogatja a munkaközpontú gazdaság felé vivő adórendszer létrejöttét. Ennek megfelelően a lehető legnagyobb mértékben megtisztítja az adórendszert a torzító elemektől. Vagyis egyidejűleg kivezetésre kerül az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. A kormány, ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse minden lehetséges intézkedést meg fog hozni”.
„Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT) a 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra történő emelésére” – áll a közleményben, hozzátéve, hogy továbbá fenntartják a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amely eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme.
Ismeretes, az adóváltoztatások hatására (adójóváírás kivezetése) jelentős béremelésre lesz szükség, hogy jövőre ne csökkenjen az alsó jövedelemsávban lévő egyének jövedelme. A minimálbér emelése (amelyre az adóváltoztatások miatt lesz szükség) jelentős munkaerőpiaci feszültséget okozhat, valamint reálértéken (inflációval korrigálva) csökkenhet a jövedelem.
Az NGM arról is ír, hogy a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást lesz. „A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul” – teszik hozzá.
„A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövidtávon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak „jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti és Vámhivatal felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek” – áll a közleményben.
„Természetesen a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormánynak a bevételi erőforrásokat is biztosítania kell, melyet a kormány a személyi jövedelemadó rendszerén belül kíván megtenni. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelem kiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti” – hangsúlyozza a tárca közleménye.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy újabb adókulcsot vezet be a kormány, az átlagbér környékén.
Úgy látják, „előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának”.
„A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1% ponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatt kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben – a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni” – zárul a közlemény.
