BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB: kényszerű irányváltás jöhet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ha a nemzetközi hangulat tovább romlik, akár jelentős szigorításra is kényszerülhet az MNB. Az adóváltozások által okozott inflációs nyomást viszont tompíthatja a gyenge belső fogyasztási kereslet.

Miközben egy hónappal ezelőtt még kamatcsökkentést vár az elemzők nagy része az MNB-től, már van, aki akár 1 százalékpontos szigorítást is elképzelhetőnek tart. A lapunknak nyilatkozó elemzők egy része most tartósan a 6 százalékos irányadó ráta fennmaradását jósolja, de egyrészt a romló nemzetközi hangulat, másrészt egyes kormányzati intézkedések is letéríthetik erről a pályáról a monetáris politikát. Az áfa- és jövedékiadó-emelés – 2009-hez hasonlóan – azonnal megjelenhet az árakban. A forintárfolyamot gyengítő devizahiteles intézkedések (főként a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés) pedig az importárakon keresztül gyűrűzhet be az árszínvonalba.

Az adóemelés inflációs hatása nagyrészt egyszeri tényező, ugyanakkor a korábbi áfaemeléseket sem tudták áthárítani teljes egészében a fogyasztókra, így az alacsony kereslet miatt most sem várható, hogy 2 százalékponttal emelkedjen az infláció” – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a Világgazdaságnak. A monetáris politika számára általában egyszeri sokkot jelent az adóemelés, azonban Magyarország tekintetében nem lehet mondani, hogy a bázishatás kifutásával visszatér az infláció az eredeti szintre, mert a magasabb infláció beépült a várakozásokba – tette hozzá. Az elemző szerint „nem az infláció jelenti a fő kockázatot, hanem a pénzügyi stabilitási kockázatok. A külföldiek „olcsón” jutnak forinthitelhez, 3-4 százalékos szinten, szemben a 6 százalékos alapkamattal, így „könnyű” a forint ellen spekulálni; ha a nemzetközi helyzet tovább romlik, akkor kamatot kell emelni – mondta Bebesy.

„Továbbra sem számítunk kamatváltoztatásra, az új bejelentések fényében sem: 6 százalék az előrejelzésünk az idei és a jövő évre vonatkozóan is” – mondta Barta György. A CIB Bank vezető közgazdásza rámutatott: „Hiába gyenge a reálgazdaság, az MNB-nek nincs tere lazítani, a külföldi piaci kockázatok és a magasabb elvárt kockázati felár miatt.”

„Mindemellett a belföldi költségvetési célok elérhetősége sem 100 százalékosan biztosított, az új intézkedéscsomaggal együtt sem” – vélekedett az elemző. Hozzátette: az áfaemelés az inflációs pályán is emel, de nem olyan mértékben, hogy emelni kelljen a kamatot.

„Arra számítunk, hogy Görögország formálisan csődöt jelent a következő fél évben, ez piaci turbulenciákhoz vezet, és ekkor felmerülhet a magyar adósság fenntarthatóságának kérdése” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A bank elemzői 100 bázispontos kamatemelésre számítanak 2012 első fél évének végéig. „Emelkedő CDS-felárra és gyengülő forintra számítunk” – tette hozzá.

Homályosak a kormány tervei, és nem biztos, hogy elegendő lesz a 750 milliárd forintos csomag a 2012-es költségvetési cél eléréséhez – mondta az elemző. Amíg nincs eredménye a kormány „nem hagyományos” gazdaságpolitikájának, addig ezek az intézkedések kockázatot jelentenek – magyarázta Török Zoltán.

Benke Dávid – Hornyák József-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.