Magyar gazdaság

Durvulhat a chipsadó

Kevesli a Nemzetgazdasági Minisztérium a népegészségügyi termékadóból jövőre befolyó összegeket, így a tárcánál ötletelés folyik arról, hogyan lehetne módosítani januártól a csak jövő hónapban életbe lépő törvényt. Drasztikus díjtétel-emelés, illetve az ízesített sörök és a kávé megadóztatása is szóba jöhet.

Jelentősen, akár 25-50 százalékkal is nőhet a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó termékek adóterhelése egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) megfogalmazódott felvetés szerint – tudta meg a Világgazdaság. A szeptember 1-től hatályos szabályozás az egyelőre még csak ötlet szintjén létező minisztériumi terv szerint jövőre még nagyobb mértékű terhet róna a magas só, cukor, és koffeintartalmú élelmiszerekre, sőt, kiterjedne az ízesített sörökre és a kávéra is.

Az emelés mértékéről ugyan még viták folynak a tárcán belül, lapunk úgy tudja, az kifejezetten jelentős mértékű lehet. Az energiaitalok adója a tervek szerint nem változna, ám a többi termékdíj emelkedne. Achipsadó eredetileg 100 forintot rótt volna ki adóként az előre cukrozott élelmiszerek kilójára, ez az új elképzelés szerint 150 forintra nőhet. A sós snackek és ételízesítők kilogrammja szeptember 1-től 200 forinttal terhelt, jövőre ez is 250 forint lehet. A lapunknak név nélkül nyilatkozó informátorok szerint az Unilever ételízesítők gyártásával kapcsolatos tervezett fejlesztését is elhalasztaná a chipsadó miatt.

További újdonság, hogy az NGM-ben megfogant ötlet nyomán bekerülnének az adóval terhelt termékek körébe az ízesített sörök, és kilónként 250 forintos népegészségügyi termékadóval terhelnék meg a széles körben általánosan fogyasztott kávét is.

Az emelés célja az, hogy a Nemzetgazdasági tárca több költségvetési bevételt szeretne látni a termékadóból. A befolyt összeg elvárt mértéke a jelenlegi 15-20 milliárd helyett 30 milliárd forint körül alakulna. Információink szerint az egészségügyért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) szakmai okokból vonakodik támogatni az ötletet, mivel az újabb emelést nehezen lehetne népegészségügyi okokkal indokolni.

„Hivatalosan nem kaptunk semmiféle értesítést arról, hogy a termékadó változna a jövőben, ilyen kapcsolatfelvétel nem volt, ezért ilyen értesüléseket nem is tudunk kommentálni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bélai Krisztina. A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára hozzátette: „az ágazatunkhoz tartozó cégek természetesen fejlesztik a termékeiket, elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gyártók, mert az ilyen módosítások meglehetősen költségesek. Ezt azonban eddig is tették, nem most, az hatására kezdték el. Ennek oka, hogy igyekeznek megfelelni a mai elvárásoknak, és a kormányzat által kijelölt népegészségügyi céloknak. Károsnak és hamisnak tartom azt a megközelítést, mely szerint az érintett édesipari cégek azért módosítanák a termékeik összetételét, mert ki akarnának bújni a termékadó befizetése alól” – szögezte le a főtitkár. Bélai Krisztina arra a kérdésünkre, hogy a népegészségügyi termékadó ezzel együtt jelenthet-e nagyobb nyomást a fejlesztés irányába, igennel válaszolt, hangsúlyozva: „más ágazatokról nem tudok beszélni, de az édesipari vállalatok eddig is, maguktól is korszerűsítették termékeiket.”

Hivatalos módosítási szándékról az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségénél (ÉFOSZ) sem tudnak, ezzel kapcsolatban értesítés, egyeztetésről szóló kapcsolatfelvétel nem történt. „Ha mégis sor kerülne a termékadó emelésére, az rendkívül kedvezőtlenül érintené az ágazatot, különösen annak fényében, hogy a 27 százalékra emelkedő áfa is a fogyasztás csökkenését eredményezheti. Ez a termelési kapacitás csökkenését, és az élelmiszeripari foglalkoztatottság  zsugorodását fogja eredményezni” – nyilatkozta lapunknak Folláth Györgyné, a szervezet főtitkára. Hozzátette: „Az élelmiszeripar már eddig is rendkívül kedvezőtlen helyzetben volt, a további terhelés minden bizonnyal tovább súlyosbítaná az amúgy is meglévő problémákat. Különösen az édesipari cégek, azon belül is a kisebb vagy közepes, jellemzően belső piacra kermelő vállalkozások kerülnének veszélybe, hiszen a belső fogyasztás csökkenését ők éreznék meg leginkább.”

Üdítőitalok 5 Ft/liter n. a.

(ha 25 százaléknál alacsonyabb a gyümölcstartalom, a cukor pedig meghaladja 8 g/100 ml mennyiséget)

Energiaitalok 250 Ft/liter 250 Ft / liter

(ha a koffeintartalom meghaladja a 10 mg/100 ml mennyiséget)

Előre csomagolt cukrozott készítmények 100 Ft/kg 150 Ft/kg

(ha a cukortartalom meghaladja a 25 g/100 g csokoládéknál a 40 g/100 g mennyiséget)

Sós snackek 200 Ft/kg 250 Ft/kg

(ha a sótartalom meghaladja a 1 g/100 g mennyiséget, kivéve a kenyér és pékáru)

Ételízesítők 200 Ft/kg 250 Ft/kg

(ha a sótartalom meghaladja az 5 g/100 g értéket, kivéve a mustár, ketchup és olyan nem szárított ételízesítő, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 g/100 g mennyiséget)

Kávé 0 250 Ft/kg

Ízesített sörök 0 n. a. -->

ÉFOSZ ízesített sör kávé chipsadó
Kapcsolódó cikkek