Erősebb állammal és reálgazdasággal számol a kormányzat jövőre

Harminc óra összidejű, jövő szerdáig tartó parlamenti munka kezdődött el tegnap a költségvetés általános vitájával. A felszólalások visszatérő eleme volt, hogy vajon megalapozott makropályával, vagyis növekedéssel, inflációval és reális bevételekkel, kiadásokkal számoltak-e a készítők. Aligha meglepő, hogy a kormányzat szerint igen, az ellenzék, és részben a számvevőszék szerint viszont ez nem ennyire egyértelmű. Ez utóbbi álláspontot osztja egyébként a mostani parlamenti vitában nem szereplő jegybank és bizonyos tekintetben a költségvetési tanács is is.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéjában elébement a bírálatoknak: leszögezte, hogy stabil és kiszámítható a büdzsé. Idén még a magánnyugdíjpénztári pénzek segítségével tudták 3 százalék alá vinni a hiányt, így nagy eredmény, hogy jövőre önerőből csökkenhet 2,5 százalékra a deficit – mondta. Hangsúlyozta, hogy jelentős, 300 milliárdos tartalékkal számoltak, valamint csökkentik az államadósságot – amely egyébként épp a napokban emelkedett rekordméretűre – és vele együtt a kamatfizetés szintjét is. Úgy vélte, hogy a 4,2 százalékra tervezett infláció ha kockázatos is, a költségvetést nem befolyásolja jelentősen, a másfél százalékos növekedési terv pedig szerinte biztonságos, de ehhez "injekciókkal kell erősíteni" a gazdaságot.

Matolcsy György emellett három területen is hangsúlyeltolódásról beszélt expozéjában. Azt mondta, a büdzsé arra épít, hogy egyrészt erősítik a reálgazdaságot – vagyis a termelést és az ipart – a pénzgazdasággal szemben, másrészt hangúlyosabb lesz az állam szerepe az önszabályozásra képtelen pénzpiaci folyamatokban, harmadrészt pedig előtérbe helyezik a megtakarításokat a „hitelkorszakkal szemben”.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.