"Az észak-(európai) gazdaságilag erős országok már sok tabut megtörtek, így hozzájárultak a szavatosságvállaláshoz más államok adósságaiért vagy államkötvények megvásárlásához az EFSF mentőalap révén" - hangoztatta de Jager az FTD-nek nyilatkozva. "Most pedig eljött az ideje annak, hogy megtörjük azt a tabut, miszerint Európának nem szabad beavatkoznia a nemzeti költségvetésekbe. Ezért a bankok EFSF mentőalap általi feltőkésítéséhez csak akkor járulunk hozzá, ha a következő csúcson teljesítik a nagyobb ellenőrzésre irányuló követeléseinket."
Konkrétan egy olyan EU különbiztos tisztségének létrehozása lebeg de Jager szeme előtt, aki a deficites országok felett felügyeletet gyakorolhat és előírhatja költségvetési politikájukat. Ha pedig valamely euró-ország ellenszegülne neki, annak el kellene hagynia a valutauniót. Az euróövezet vezetőinek az október 23-án tartandó csúcson visszavonhatatlanul egy új kurzust kell rögzíteniük. "E feltételtől nem térünk el." Az FTD szerint Hollandia, amely "keményvonalas" ország, úgy érzi, hogy Németország és Finnország az ő oldalán áll.
Más olyan országok is, amelyeknek "hármas A" minősítésük van, mint Ausztria és Luxemburg - de Franciaország nem - rokonszenvüknek adtak hangot - hangoztatta a 42 éves kereszténydemokrata. "Csak paradigmaváltással tér vissza a tőkepiacok bizalma" - hangoztatta az egykori vállalkozó, aki 2007-ben a politikára váltott át. Különben az euróövezetet tartós válság veszélye fenyegeti. Az FTD szerint de Jager még nem akar adni ígéretet az EU részéről Görögországnak szánt újabb kényszerű segítségre. Előbb meg akarja várni a Nemzetközi Valutaalap ítéletét, mielőtt hozzájárulna a több mint 8 milliárd euró összegű kölcsönhöz.
