Kapcsolatépítés kell, már most
Már három hete is tartottak egyeztetést Budapesten arról, hogyan lehetne helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat a líbiai újjáépítésben – tudta meg a Világgazdaság. A külügyi és a gazdasági tárca szakértőinek a szervezésében, piaci résztvevők bevonásával tartott konzultáció hamarosan folytatódhat. A találkozón részt vett Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a kamara arab tagozatának az elnöke, aki lapunknak azt is elmondta, hogy nagy a várakozás a magyar cégek körében. A kamaránál is már folyamatosan jelentkeznek vállalkozások, amelyek líbiai projektekben szeretnének részt venni, köztük azonban olyanok is, amelyeknek még sohasem volt külföldön munkájuk, kapcsolatuk. Pedig – hívja fel a figyelmet – csak azok számíthatnak majd üzletekre, akik versenyképes termékkel, szolgáltatással rendelkeznek, korszerű technológiával dolgoznak, van külpiaci tapasztalatuk. Hozzáteszi: még ez sem lehet
elegendő a sikerhez, amelynek fontos záloga a megfelelő politikai, gazdaságdiplomáciai hátszél. Pénz lesz az újjáépítésre, igaz, nem számolatlanul, ugyanakkor a források leosztása politikai döntéstől függ majd.
Ezért is nevezi nagyon fontosnak Pados László, a Tesco Konzulting Kft. ügyvezetője azt, hogy a magyar kormány, az állami intézmények minél aktívabban igyekezzenek feltérképezni az alakuló politikai és gazdasági elit összetételét, majd megteremteni a szerződéses hátteret, nemcsak nagy állami egyezmények, de például minisztériumok közötti együttműködési megállapodásokat is. A szakértő, akinek több évtizedes üzleti kapcsolatai vannak Líbiában, óva int a naivitástól. Azt állítja: ismét kialakul majd a szürke eminenciások köre, feléjük is meg kellene találni a kapcsolatot.
Egyelőre inkább a termékexport beindulását tartja reálisnak Pados, hozzátéve: élelmiszerek, gyógyszerek, az újjáépítéshez szükséges építőanyagok, építőipari technika kiszállításában lát a kezdetekben fantáziát. Utána jöhet a szolgáltatásexport is,
s végül a cégek fizikai jelenlétének a megteremtése. Akár líbiaiak képzését is felvállalhatná ismét Magyarország, például
vízügyi, mezőgazdasági szakemberekét, illetve ugyancsak térítés ellenében sérültek rehabilitációját. Miklóssy szerint a magyarok az újjáépítés keretében főként infrastrukturális, egészségügyi hálózati építési projektekben indulhatnak sikerrel.
Legalább egy évbe fog telni a fegyverek begyűjtése és megsemmisítése, minimum ugyanennyibe, mire feláll az új adminisztráció, ám tény, addig is kötnek üzleteket – állítja Pados. Ezzel együtt is már most el kell kezdeni a felkészülést, a kapcsolatok keresését, kiépítését, még akkor is, ha kaotikusak az állapotok, a régi mechanizmusok már nem, az újak pedig még nem működnek. Ő maga is az első adandó alkalommal kiutazik, addig Líbiában lévő embereik révén igyekeznek megtalálni a felelő kontaktokat, lehetőségeket. Könnyíti majd a magyarok kiutazását, hogy
november közepén a tervek szerint újraindul a Malév járata Tripoliba.
Jó helyzetben van Magyarország, de kérdés, ez megmarad-e a jövőben is
Nem kizárt, hogy lesznek az EU által koordinált programok, amelyekből magyaroknak is juthat üzlet – véli Miklóssy. Szigetvári Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója szerint növeli a magyarok esélyét, hogy a vezető európai országok jó pozícióban vannak, és hogy tagjai vagyunk a NATO-nak. Az pedig, hogy a magyar nagykövet Tripoliban maradt, segíthet az új kapcsolatok kiépítésében.Sok a nyitott kérdés, például az, hogy az iszlám jogalkotás mennyire befolyásolja a kapcsolatokat, illetve, hogy mennyire fordul vissza Líbia a kínaiakhoz és az oroszokhoz. Az állami kereskedelemfejlesztő szervezet ugrásra készen állva figyeli a fejleményeket, ám csak akkor indít bármilyen programot, amikor már biztonságossá válik Líbia – mondta Orodán Krisztián, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal sajtófőnöke. Részben a hagyományos szolgáltatásaikkal állnak majd a cégek rendelkezésére, de ha kell, speciális segítséget is nyújtanak a Líbiában próbálkozó magyaroknak.
Sok a nyitott kérdés, például az, hogy az iszlám jogalkotás mennyire befolyásolja a kapcsolatokat, illetve, hogy mennyire fordul vissza Líbia a kínaiakhoz és az oroszokhoz. Az állami kereskedelemfejlesztő szervezet ugrásra készen állva figyeli a fejleményeket, ám csak akkor indít bármilyen programot, amikor már biztonságossá válik Líbia – mondta Orodán Krisztián, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal sajtófőnöke. Részben a hagyományos szolgáltatásaikkal állnak majd a cégek rendelkezésére, de ha kell, speciális segítséget is nyújtanak a Líbiában próbálkozó magyaroknak.-->
