Erdély a növekedési terv fókusza

Azt a kormányzat eddig sem titkolta, hogy a Kárpát-medencét egységes egészként kezeli, Matolcsy György hétvégi előadása alapján azonban úgy tűnik, immár Magyarország jövőbeni növekedését is erre az alapvetésre helyezi. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, az új magyar növekedési terv, melyet hónap végén tárgyal a kormány, az Új Széchenyi-terv, a Wekerle Sándor-terv és a Mikó Imre-terv integrációjával jön majd létre. Márpedig az utóbbi kettő hangsúlyosan a határon túli magyarság gazdasági fejlesztését célozza, illetve arra épít, hogy a kapcsolatrendszer kihasználásával az egész térség versenyképesebb lehet.

A Mikó Imre-terv vitairatát még a nyáron mutatta be a kormány, ebben – a miniszter hétvégi, az újraiparosítás jövőbeni hangsúlyos szerepét hirdető szavaival egybecsengve – fontos célként szerepel a helyi iparosítás segítése egyebek mellett az Erdély–Magyarország Befektetési Alap, az Erdélyi Vállalkozás-fejlesztési Hivatal vagy az Erdélyi Magyar Stratégiai Fejlesztési és Monitoring Központ létrehozásával. A helyi építőipart infrastruktúra-kiépítéssel segítenék, és létrejönne az Erdélyi Magyar Gazdabank és az Erdélyi Kereskedőház is. A „kreatívipar” segítésére pedig innovációs, beruházási és k+f ügynökségek jönnének létre. Az interneten korábban közzétett 48 oldalas irat egyébként nem említ konkrét összegeket arról, mindez mennyi kiadást és bevételt jelentene a magyar államháztartásnak, nem becsüli fel a terv növekedésre gyakorolt hatását, de nem világos az sem, a tervbe hogyan vonnák be a román államot.

Még ennyi sem ismert a Wekerle Sándor-tervről, mely szintén egy Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program. Ennek szükségességét májusban, a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon vetették fel a résztvevők, majd a kormányzat nekikezdett a kidolgozásának. Annyi bizonyos, hogy a hazai tőkéből megvalósuló Kárpát-medencei fejlesztéseket és a kis- és középvállalkozások régiós pozícióinak erősítését célozza az elképzelés. Ennek bejelentésekor Matolcsy György azt mondta, a Wekerle-terv az új térségi gazdaságpolitika elindítását segíti, mely „kitágítja a Széchenyi-terv által kijelölt történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet”. Az Új Széchenyi-terv részletei pedig már ismertek, a dokumentum az egészség-, az autó-, a zöld- és a kreatívipart jelöli meg fő fejlesztési ágazatként.

Hogy az újraiparosítást hogy értelmezi a kormányzat, majd elválik, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója mindenesetre „nevetségesen anakronisztikusnak” nevezte a bejelentést. Szerinte az Európai Unió fő prioritása éppen a tudás- és szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztése, az ipar pedig eleve az egyik legsikeresebb ágazatunk, amely már szervesen integrálódott az európai gazdaságba, egy Magyarországhoz hasonlóan erőforráshiányos gazdaságnak valószínűleg nem erre kellene a forrásait pazarolnia. Olyan háttérszámításokat nem hoztak nyilvánosságra, amelyek az iparosítás szükségességét igazolnák, és Vértes András szerint ez közvetlenül a korábbi programokból sem vezethető le. Az Új Széchenyi-terv ugyan szinte minden területet érintett, de csak felületesen, és azt „helyén is kezelte a szakma” – fogalmazott Vértes. A GKI vezetője szerint csak kommunikációs trükközésről van szó, mivel a kormány megijedt a Standard & Poor’s által kilátásba helyezett leminősítéstől, és azt igyekszik megelőzni az elmúlt napok lépéseivel.

A versenyképes újraiparosításnak egyébként az egyik hatékony kelléke a nemzeti valuta alacsony árfolyamon tartása, vagyis ezen a ponton találkozik a növekedés beindításának a terve és a kormányzati szándék a devizakitettség csökkentésére, majd az inflálás esetleges szándéka.

A bejelentésekkel kapcsolatos kormányzati tervekről megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Azt mondták, majd a tervezet végleges verziójának elkészültekor nyilatkoznak.

Wekerle Sándor Infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások nemzetköziesedésének támogatása, a piaci integráció fokozása, a munkaerő-piaci és szakképzési egységesítés támogatása, a vízgazdálkodás-környezetvédelem-megújuló energiák adta fejlesztések, valamint az egészség- és életmódipar.

Új Széchenyi-Terv Egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, vállalkozásfejlesztés, tudomány- innováció, otthonteremtés, foglalkoztatás, közlekedésfejlesztés.

a magyar gazdaságot, illetve, hogy mit ért a kormányzat újraiparosításon, még nem tudni. Rovó Attila „Kitörési pontok” az egyes tervekben Mikó Imre Befektetésösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés, építőipar és közlekedésfejlesztés, kreatív ipar, k+f és innováció, autonóm helyi gazdaságfejlesztés, erdő- és vadgazdálkodás, agrárium és élelmiszeripar, megújuló energia, az üzleti környezet fejlesztése, a foglalkoztatás ösztönzése, nemzeti együttműködési programok.

Wekerle Sándor Infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások nemzetköziesedésének támogatása, a piaci integráció fokozása, a munkaerő-piaci és szakképzési egységesítés támogatása, a vízgazdálkodás-környezetvédelem-megújuló energiák adta fejlesztések, valamint az egészség- és életmódipar.

Új Széchenyi-Terv Egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, vállalkozásfejlesztés, tudomány- innováció, otthonteremtés, foglalkoztatás, közlekedésfejlesztés. Textilipari központ Romániában, a magyar határtól 30 kilométerre. A magyar kormányzat szerint a növekedés kulcsa lehet ezek támogatása-->