Hozzák létre a "neurót", Görögország lépjen ki az eurózónából
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzerinte gazdaságilag értelmes lenne, ha Görögország hátat fordítana az euróövezetnek. Természetesen az újonnan bevezetendő drachma drámaian leértékelődne, és a görög államkötvények tulajdonosait óriási veszteségek érnék. De éppen ez utóbbi nem ártana Görögországnak, ellenkezőleg: az ország megszabadulna az adósságaitól és az jót tenne a görög gazdaságnak.
Arra a felvetésre, miszerint Görögország nem exportnemzet, amely aligha engedhetné meg magának az importot, az infláció pedig az égbe szökne, a gazdaság összeomlana és emiatt a lakosság széles rétegei elszegényednének, a brit gazdasági szakember kifejtette: nem hiszi, hogy a dolgok ennyire rosszul alakulnának. Hiszen Görögország érdekes befektetési ország lenne a külföldi befektetők számára. Cégeket vennének át, a külföldiek ingatlanokat vásárolnának fel, virágzana a turizmus. Az ország ismét erőre kapna a rövidtávú sokk után. A kilépés hatására keletkező futótüzet Woolnaugh szerint megakadályozhatná az Európai Központi Bank azzal, hogy felvásárolja az adósságválsággal küzdő országok kötvényeinek mintegy 20 százalékát.
A szakértő leszögezte: már most látszik, hogy a piac nem igazán bízik az EFSF-ben, ami nem csoda, hiszen már az erősebb tagállamok is a teljesítőképességük határán vannak. Az elemző meglátása szerint az erősebb gazdasági unió mellett létre kéne hozni a "neurót", vagyis az eurót új, rugalmasabb átváltási szabályokkal kellene tovább működtetni. Az EKB kamatcsökkentés nem oldja meg a problémát, mivel a tagállamok fejlettségi szintje igen különböző. A kamatvágás csak a maggazdaságokat (Franciaország, Hollandia, Németország) segíti, a gyengébbek esetében irreleváns.
