BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszorítások jönnek mindenhol

Európában négy új kormány is a napokban kezdte, illetve kezdi meg munkáját. Bár eltérő módon kerültek hatalomra, közös bennük, hogy első napjaik az újabb megszorítási tervek kidolgozásával telnek majd. Közülük kettő – a görög és az olasz – szakértői kormányként alakult meg, Varsóban egy újraválasztott kabinet állt fel, míg a spanyol választáson győztes Néppárt közel nyolc év ellenzékiség után alakíthat ismét kormányt.

Nem sok ideje marad a választási győzelem ünneplésére Mariano Rajoy leendő spanyol kormányfőnek, miután az ország tízéves állampapírjainak hozama tegnap is a múlt héten beállított, közel másfél évtizedes rekordszint közelében maradt. A vasárnapi választásokon az ellenzéki jobbközép Néppárt a képviselői mandátumok számát tekintve közel harminc éve nem látott győzelmet aratott, miután 186 helyet nyert el a 350 tagú parlamentben, amellyel a konzervatív párt abszolút többséget szerzett. Szakértők szerint az új madridi kabinetnek igen gyorsan lépnie kell a piaci bizalom megszerzése érdekében, miután a befektetők ebben az érzékeny időszakban nem adnak majd semmiféle türelmi időszakot a Rajoy vezette kormány számára. A tízéves lejáratú államkötvények múlt heti aukcióján csaknem hét százalékig emelkedtek a hozamok – ez 14 éves rekord –, és a másodlagos piacokon is ehhez az értékhez közelítettek a kamatok. Hét százalék felett korábban Portugália és Írország is mentőcsomagra szorult – ha a lényegesen nagyobb gazdasági súlyú Spanyolország is erre az útra sodródna, az a teljes eurózónát szétrobbanthatná.

Mindezek alapján nem csoda, hogy a választás éjszakáján Mariano Rajoy már arról beszélt, hogy kemény időszak elé néz az ország, azonban részleteket nem árult el a várható megszorító csomagról. A Néppárt vezetője mindamellett már a múlt héten nyugtatgatta a piacokat. Akkor meglepő őszinteséggel úgy fogalmazott, hogy át fogják vizsgálni az államháztartás minden területét, és a nyugdíjak kivételével mindenhol megszorítások lesznek. Így például kevesebb lesz az állami építkezés, számos regionális hatóságot pedig bezárnak. Spanyolország egyébként az elmúlt években már számos reformot, takarékossági csomagot vitt véghez, azonban a piacokat nem sikerült tartósan lecsillapítania.

A napokban parlamenti megerősítést kapott görög szakértői kormány múlt hét pénteken már be is mutatta a 2012-re szóló, megszorításokon alapuló költségvetési tervezetét. A tervek szerint a deficit mértéke az idei 9-ről 5,4 százalékra csökken 2012-ben. A hiány lefaragását újabb bér- és nyugdíjcsökkentésekkel, illetve

a magánhitelezők adósságleírásával kívánja elérni a kabinet. A kormány tervei szerint a parlament a december 9-i EU-csúcs előtt két nappal szavazza meg a költségvetést. Az időzítés nem véletlen, ugyanis a jelentős hiánycsökkentést megcélzó büdzsével az ország további nemzetközi finanszírozását kívánja biztosítani a kormányzat. Az Európai Bizottság, az EKB és az IMF képviselői pénteken kezdték meg athéni tárgyalásaikat, amelyek célja, hogy felmérjék: Görögország megkaphatja-e a 110 milliárd eurós első EU–IMF-mentőcsomag következő, nyolcmilliárdos részletét. Lukasz Papademosz kormányfő tegnap Brüsszelben győzködte az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökét a hitel folyósítása ügyében.

Ma pedig már egy másik bajban lévő állam, Olaszország miniszterelnöke, a szintén szakértői kormányt vezető Mario Monti vizitál Brüsszelben az európai vezetőknél a bizalom

helyreállítása érdekében. Költségvetési fegyelem, növekedés, korrektség – ígéretei szerint erre a három pillérre építi majd a

politikáját az új olasz kormányfő. Nyilatkozatai szerint Monti nem elégszik majd meg az elődje, Silvio Berlusconi által megígért, de szerinte meg nem valósított megszorítások véghezvitelével, hanem újabb intézkedésekkel stabilizálná a súlyosan eladósodott országot. Így például növelné a fogyasztást terhelő és csökkentené a munkára rakodó adókat, azonkívül újra bevezetné az ingatlanadót, valamint a nyugdíjrendszerben és a munkaerőpiacon is komoly változtatásokat vezetne be.

Nyugdíjkorhatár-emelés, adókedvezmények lefaragása a lengyeleknél

Az eurózónán kívüli, a görög vagy az olasz helyzethez képest jóval enyhébb adósságproblémával küzdő Lengyelországban is újabb megszorítások bevezetését tervezi az új kabinet. Az egy hónappal ezelőtti választáson ismét kormányzati felhatalmazást kapott jobbközép koalíció ugyanis az EU által elvárt szintre, vagyis a GDP három százaléka alá vinné le a költségvetési hiány mértékét a tavalyi 7,8 százalékról, hogy az ország kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt a férfiak és a nők esetében is

a jelenlegi 65, illetve 60 évről. Az egyenruhás szolgálatok és

a bányászok esetében pedig korlátozzák a korkedvezmény lehetőségét. Emellett két százalékkal megemelik a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulékot. Az évi 85000 zlotynál (hatmillió forintnál) többet kereső, egy gyermeket nevelő családoktól pedig megvonják a családi adókedvezményt és az egyszeri szülési segélyt, viszont a három vagy ennél több gyermeket nevelő családoknál ugyanezen kedvezményeket 50 százalékkal megemelik.

a jelenlegi 65, illetve 60 évről. Az egyenruhás szolgálatok és

a bányászok esetében pedig korlátozzák a korkedvezmény lehetőségét. Emellett két százalékkal megemelik a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulékot. Az évi 85000 zlotynál (hatmillió forintnál) többet kereső, egy gyermeket nevelő családoktól pedig megvonják a családi adókedvezményt és az egyszeri szülési segélyt, viszont a három vagy ennél több gyermeket nevelő családoknál ugyanezen kedvezményeket 50 százalékkal megemelik. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.