Ellentétes trendek Kínában – történelmi csúcs az alumíniumtermelésben, mélypont az acélgyártásban
Kína alumíniumtermelése 2025-ben 45,02 millió tonnára emelkedett, 2,4 százalékkal növekedett 2024-hez képest. Ez az eredmény új történelmi rekord, egyben és folytatja azt a több mint egy évtizedes tendenciát, amelyben a termelés évről évre folyamatosan emelkedik a távol-keleti országban.
Tavaly decemberben 3,87 millió tonna alumínium készült, ezzel havi szinten is megdőlt a rekord. Bár 2017 óta hivatalosan 45 millió tonnás kapacitáskorlát van érvényben a túlkínálat és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében, a gyakorlatban a termelés enyhén meghaladta ezt a szintet, anélkül hogy szigorú szankciók léptek volna életbe.
A keresleti oldalon az elektromos járművek, a megújuló energiaipari infrastruktúra (például nap- és szélerőművek), valamint az elektronikai termékek iránti növekvő igény támogatta a fogyasztást, ellensúlyozva az ingatlanpiac gyengeségét. A globális piacon Kína továbbra is domináns szerepet tölt be, a világ alumíniumtermelésének mintegy 60 százalékát adva.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió által kivetett vámok nehezítik ugyan a kínai exportot, de Peking új piacokat keresett. Az ASEAN régió vált Kína legnagyobb exportcélpontjává, ahol Vietnám és a Fülöp-szigetek a legjelentősebb vevők az alumíniumtermékek terén, emellett Indonézia, Thaiföld és Malajzia is erős növekedést mutatott.
Visszaesés az acéltermelésben – hét év után újra 1 milliárd tonna alatt
Ezzel szemben Kína nyersacéltermelése 2025-ben 960,81 millió tonnára csökkent, 4,4 százalékkal maradt el a 2024-es 1,005 milliárd tonnás szinttől. Ez a legalacsonyabb éves kibocsátás 2018 óta, és az első alkalom, hogy a termelés hét év után újra 1 milliárd tonna alá esett.
A havi adatokban még feltűnőbb a visszaesés: novemberben 69,87 millió tonna nyersacél készült, 10,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, decemberben pedig 68,18 millió tonna, ami két éve a legalacsonyabb havi érték. A második fél évben egymást követő havi csökkenések jellemezték az ágazatot, részben karbantartások, részben a gyenge kereslet miatt.
A visszaesés fő oka a hazai piac gyengesége, különösen az ingatlanágazat tartós válsága, amely hagyományosan az acélfogyasztás legnagyobb hajtóereje volt. A belföldi acélfogyasztás 2025-ben további 2 százalékkal csökkent. Emellett a kormányzat így korlátozta a termelést, mivel Peking célja a túlkapacitás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése.
Az acélexport ugyanakkor rekordot döntött 2025-ben, részben kompenzálva a belső gyengeséget.
Kína összesen 119,02 millió tonna acélterméket értékesített külföldön, ami 7,5 százalékos növekedés a 2024-es szinthez képest, és túlszárnyalta a korábbi csúcsot, a 2015-ös 112,4 millió tonnát. Ez részben kompenzálta a gyenge belső keresletet, de tovább növelte a kereskedelmi feszültségeket, ami az Egyesült Államok és az Európai Unió által kivetett vámokhoz vezetett, amelyekkel a kínai exportőröknek egyre nehezebb szembenézniük.
Megállapodás a vámháború árnyékában: Kanada megelőzte Amerikát, és Kína kezébe csapott
Miközben Washington és Peking még hadakozik egymással, Kanada megállapodott Kínával. Az előzetes megállapodás értelmében az elektromos autókra és a repcére kivetett vámok is csökkennek, mindkét ország számára jelentős lehet a nyereség.
