Amennyiben Görögország elhagyja az eurót, be kéne vezetne az új drachmát, aminek értékét kizárólag a piaci helyzet határozná meg. Athén gazdaságát tekintve ez hiperinflációt jelentene, a Commerzbank elemzőjének megfogalmazása szerint a
Emellett a kilépés óriási jogi gondokat vetne fel, hiszen minden pénzügyi tranzakciót és jelzáloghitelt az új valutára kellene átváltani. És mivel a bankok már eleve elfogadtak egy 50 százalékos adósságelengedést, alig hihető, hogy elfogadnák az új drachmát, mivel annak értéke akár újra megfeleződhet. Görögországnak ezután tőkekorlátokat kellene bevezetnie, hogy megakadályozza a pénzek tömeges kiáramlását. Vagyis – írja a BBC – a legjobb forgatókönyv esetében is Athén vásárlóerő nélkül, extrém árakkal és csődközelben lenne a kilépés után.
Sokan azzal érvelnek, hogy a saját, gyenge deviza lehetővé teszi a görög gazdaság gyors fejlődését, Argentína csődjét és fellendülését hozva fel példaként. Ugyanakkor Paul Krugman és más közgazdászok leszögezik, hogy a párhuzam nem pontos, Argentinában ugyanis a dollár árfolyamához kapcsolt pesót használtak a 2001-es csőd idején. Évekig tartó szenvedés árán szabadult ki Argentína a csődből annak ellenére, hogy a peso és a dollár árfolyamának szétválasztása sokkal egyszerűbb, mint a görög feladat, a teljes újrakezdés új devizával. Az elemző szerint a görög kiválás inkább Csehszlovákia szétszakadására fog hasonlítani, bár akkor a két állam polgárainak volt ideje átállni az új devizákra.
