Oszkó: Elfogyott a nyugdíjvagyon, ezért kullogtunk vissza az IMF-hez
Az egyedi számlás tőkefedezeti rendszer akkor éri meg, ha a bevezetés miatti államadósság kamatterhe alacsonyabb, mint a később jelentkező implicit államadósságé – mondta a szakember. Azt szokták érvként felhozni, hogy a mostani magas kamatterhek később alacsonyabbak lesznek. A politikusok viszont mindig képesek olyan helyzetet teremteni, hogy magas maradjon az államadósság kamatterhe. A finanszírozást emellett nem csak az államadósság kamatterhe, de a demográfiai tényezők is befolyásolják. Ha ez a teher automatikusan nő, nem csak a kamatterhek, de a tőkerész miatt is nőni fog a nyugdíjkasszára háruló teher. Azzal pedig a volt pénzügyminiszter szerint nem érdemes érvelni, hogy adunk adókedvezményt, és születik 1 millió gyerek, mert ez nem ilyen egyszerű.
„Amikor kormányon voltunk, mi is megvizsgáltuk, mi lenne, ha megszüntetnénk a magánnyugdíj-pénztári rendszert. 50 évre kiszámoltuk a hatásokat, és azt láttuk, néhány évnyi nyereség után veszteséget okozna a lépés” – magyarázta a volt pénzügyminiszter.
Június-júliusra tehető az az időszak, amikor utoljára volt erről igazán információ, az átadott vagyon kezelésének transzparenciája sok kívánnivalót hagy maga után. A felét a vagyonnak az államadósság csökkentésére használták volna, 20 százalékot a költségvetés finanszírozására, 10 százalék volt a reálhozam, és 10 százalékot szántak a BKV és a MÁV finanszírozására.
Ebből az állampapírok bevonása és a reálhozamok kifizetése történt meg. Az államadósság csökkentését viszont a piacok nem értékelték annyira pozitívan. Lehetséges, hogy az államadósság finanszírozása könnyebbé vált, de a belföldi befektetők köre is megcsappant. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a külföldiek mennyire tartják likvidnek a piacot – figyelmeztetett Oszkó. A pénzügyi szektort megkínozta, a magánkasszákat pedig eltüntette a politika, így szűkebb lett a likviditás, ami már az ősszel is problémákat okozott. A bevont állampapírokra ugyan nem kell kamatot fizetni, de ha eközben emelkedik a kamat, az többe kerülhet.
A kormány rájött, hogy a külső adósság egy igen jelentős része a háztartásoknál van, akik érzékenyen reagálnak a forint gyengülésére. Erre adott egy nagyon rossz választ a kormány a végtörlesztéssel, amelynek hatására a forint annyit gyengült, hogy az államadósság visszaugrott a GDP 82 százalékára – mondta Oszkó. A kormány nem vette figyelembe, hogy nem az államadósság a nagy probléma, hanem a külső adósság nagysága. Jobb lett volna, ha a kormány a nyugdíjvagyont inkább erre használja fel, így kisebb mértékben emelkedett volna az országkockázat, kevésbé gyengült volna a forint. A volt pénzügyminiszter szerint a nyugdíjvagyont egy gazdasági kísérletezés fedezetére használta fel a kormány, és mivel elfogyott, kénytelen most másik forrást keresni, ezért kullogott vissza az IMF-hez.
