Semmit sem érnek a tavalyi tervek

Háromszázalékos GDP-növekedés, 3,5 százalékos infláció és 2,8-es GDP-arányos hiány, szintén százalékban kifejezve. Ezekkel a fő makroadatokkal tervezett a kormányzat a szinte napra pontosan egy éve benyújtott 2011-es költségvetési javaslatban. A Nemzetközi Valutaalap és a GKI már akkor jelezte, hogy hogy túl optimista a növekedési becslés, s a Nomura is arra

hívta fel a figyelmet, hogy a

válságadók fékezhetik a bővülést. Mindez más szereplőkkel ugyan, de szinte szó szerint ugyanígy ismétlődött meg a napokban: több intézmény és elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lesz meg a jövő évi büdzsé most benyújtott tervezetében becsült növekedés. Hogy igazuk lesz-e, az nyilván a jövő év végén derülhet ki, de az aggodalmak annyiból nem alaptalanok, hogy a kormányzat tavaly is meglehetősen optimista volt.

Négy gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzései alapján kiderül, hogy ez évre a tervezetthez képest feleakkora GDP-növekedés, lenullázott fogyasztás, hétszázalékos bővülés helyett negatívba forduló beruházási adat és enyhén nagyobb infláció várható. A részadatok persze folyamatosan érkeztek az év során, az már korábban is látható volt, hogy a gazdaság felpörgetése nem igazán járt sikerrel, azaz a beruházás és a növekedés sem hozza a várt számokat. De van egyéb súlyos eltérés is. „Ami 180 fokos fordulatot vett, az az export-import” – mondta megkeresésünkre Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa. Mint mondta, az eredetileg enyhén importtúlsúlyosnak tervezett számok az export többletét hozzák, a belső piac nem mozdult, a hazai fogyasztás nem nőtt. Így – véli a szakértő – nem lehet örülni a külkereskedelmi aktívumnak és a magas fizetésimérleg-aktívumnak, ugyanis mindehhez gyenge belgazdaság társul, és a forint is gyengült. Csalódást keltő az is, hogy a fogyasztás még a személyi jövedelemadó változásai után sem kezdett felpörögni, és ezen a magánnyugdíjpénztári hozamok kifizetése sem tudott változtatni.

Elmaradni látszik az idén indult Széchenyi-terv beruházásélénkítő hatása is, a 7 százalékos beruházási bővülésről szóló előzetes jóslatokhoz képest mellbevágók a –2-3 százalékról szóló, 2011-re várt adatok. Mindez öszszességében azt jelenti, hogy a várt bevételek elmaradhatnak majd, a növekedés lassul, a mozgástér pedig egyre szűkül.

Hogy tavaly túlbecsülte az adatokat, azt már a kormányzat is elismeri: a most benyújtott jövő évi költségvetési tervezetben az idei GDP-növekedést 1,9 százalékra, a fogyasztásbővülést 0,7 százalékra, a beruházásokat –2 százalékra módosították, kicsivel a kutatóintézetek prognózisainál jobb adatokkal kalkulálva. Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy nyilatkozott, hogy újabb kiigazításokra lehet majd szükség.

A hiánycél viszont tarthatónak tűnik. Igaz – mint azt Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója hangsúlyozza –, ha kiszűrnénk az egyszeri tételeket, mint a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása, akkor a tervezettnél jóval magasabb, hatszázalékos lenne a GDP-arányos

hiány.

Tény, hogy a világgazdasági helyzet romlása is hozzájárult a vártnál rosszabb adatokhoz. Az év első felében például még több kutatóintézet is két-három százalékos GDP-növekedést várt, ez azt mutatja, hogy nem kizárólag a kabinet tévedett a becsléseknél. Ám azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzpiacokat elbizonytalanító kormányzati lépésekkel sokat veszíthetett a gazdaság. A 2012-es költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, 0,2 százalékos fogyasztásbővüléssel és 4,2 százalékos inflációval számol. Azt azonban Matolcsy György is elismeri, ehhez növekedési fordulatra lesz szükség. Ennek érdekében a bővülést erősítő programot dolgoznak ki, amely ellátja a vállalkozásokat pénzzel – közölte tegnap a nemzetgazdasági miniszter.

– derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a főként már ismert lépéseket rendszerező összefoglalójából. Ebből 455 milliárdot jelentenek a Széll Kálmán-tervben szereplő kiadáscsökkentések, például a gyógyszerkassza 83 vagy a nyugdíjrendszer 42 milliárdos megtakarítása. További 305 milliárd jön össze a konvergenciaprogramból, ide például a közszféra bérbefagyasztása tartozik. A 3. pillér a büdzsében szereplő átrendezéseké, e szerint 168 milliárdos kiadáscsökkentést és 488 milliárdos bevételnövekedést hoz 2012.

Rovó Attila Kiszámolták a megszorítást Összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül a jövő évi büdzsében a kormányzat

– derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a főként már ismert lépéseket rendszerező összefoglalójából. Ebből 455 milliárdot jelentenek a Széll Kálmán-tervben szereplő kiadáscsökkentések, például a gyógyszerkassza 83 vagy a nyugdíjrendszer 42 milliárdos megtakarítása. További 305 milliárd jön össze a konvergenciaprogramból, ide például a közszféra bérbefagyasztása tartozik. A 3. pillér a büdzsében szereplő átrendezéseké, e szerint 168 milliárdos kiadáscsökkentést és 488 milliárdos bevételnövekedést hoz 2012. -->