Nem hagyhatjuk szó nélkül a pénzpiaccal kapcsolatban, mi történik az európai pénzpiacokon – mondta a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Van egyfajta dezintegrációs folyamat, egy divergencia, ami különösen Olaszország tekintetében látványos. Ott ugyanis sem az államadósság, sem a vállalati nem szaladt el az eurózóna-tagság nyomán, igaz, nagy adósságot örököltek a 70-es, 80-as évekből. Az államkötvény-befektetők alacsony hozamért alacsony kockázatot várnak el, de ezek most tömegesen hagyják el a piacot, pótlásukra nincs sok lehetőség.
Franciaország ott van most, ahol Olaszország 10 hónappal ezelőtt, de már a német kamatok is elkezdtek felmenni – mutatta be a szakértő. Egy ilyen stressz sokáig tarthat, ha nincs megoldva, és az árak tekintetében is nagyok az eltérések. Olyan események vezettek ide, mint például egy befektetési kategóriájú eurózóna-tagállam de facto csődje. Az elmúlt napokban már negatív állampapírkamatot is láthattunk egyes német papíroknál.

A magyar állampapírpiacon továbbra is magas a külföldiek érdeklődése történelmi összehasonlításban. Közel 4000 milliárd forint, valamivel kevesebb csak mint a teljes forintállomány fele van külföldi kézen. Tudni kell azonban, hogy a magyar állam feltörekvő piaci kategóriába van sorolva, mint Brazília, Mexikó, vagy Chile. Az elmúlt évek jegybanki pénznyomtatása nyomán más biztonságos eszközöket kezdtek el keresni a befektetők, ezért lett népszerű ez a térség. A globális feltörekvő piacon kezelt 10 százalékkal emelkedett, nem csoda, hogy ez megjelent Magyarországon. Egyetlen befektető, a frankfurti Templeton kezében van a külföldi kötvényállomány 25 százaléka. Az értékesítésük sikerességén tehát sok múlik a magyar finanszírozás tekintetében is.

Sok olyan befektető volt viszont, akik más eszközökbe fektettek, és ezek sok esetben shortolták a forintot. Ezeket a pozíciókat mostanában, év végén zárják, ez okozhatta az erősödést, de a 317-es forint-euró rekord árfolyamszintet „újra megkóstolhatjuk”. Devizaéhség figyelhető meg a magyar európiacon, ezért nagyon magas marzs mellett jutnak euróhitelhez a magyar pénzpiaci szereplők is. Hasonló volt a helyzet, csak a dollárlikviditással az európai pénzpiacon, erre volt a válasz a jegybankok tegnapi likviditásbővítése.

Az a kérdés, jövőre félünk, vagy kapzsik leszünk. Ha megnézzük a részvényárakat, akkor alacsonyabb mélypontok és csúcspontok látszanak. 2012 első félévében az új Bázeli tőkemegfelelési szabályozás implementálása is további forrásszűkülést okozhat. A dollár-euró viszonylatban is diszfunkcionalitás jelei mutatkoznak, ilyen helyzetből pedig ritkán következik egészséges és erőteljes bővülés.